A világ geopolitikai helyzete egyre inkább emlékeztet az 1930-as évek zűrzavarára, és a jelek szerint 2025-ben is folytatódik a globális feszültség. Az ENSZ és más nemzetközi intézmények impotenciája miatt a nemzetállamok dominanciája egyre inkább felértékelődik, mivel a kormányok a nemzetbiztonságot helyezik előtérbe a gazdasági érdekekkel szemben.

A nemzetek visszatérnek az anarchikus kapcsolatok világába, ahol minden ország saját sorsát irányítja. Ez különösen aggasztó, mert a régi konfliktusok újra fellángolhatnak, és a világban egyre kevesebb a hatékony nemzetközi döntéshozás. A globális rend megrendülése miatt a múlt század bizonytalan időszakai felidézik a világháborúk kitörését.

A geopolitikai feszültségek, kereskedelmi protekcionizmus, társadalmi polarizáció, valamint az éghajlati és természeti válságok együttes hatása egyre több kihívást jelent. Dél-Ázsiában és a Száhel-övezetben egy új, instabil korszak beköszönte tapasztalható, amely gazdasági, társadalmi és ökológiai válságokkal küzd.

A Negyedik Ipari Forradalom, más néven „intelligens korszak”, új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia és kvantumszámítástechnika révén páratlan lehetőségeket teremt. Ugyanakkor ezen technológiák körüli verseny, különösen az amerikai-kínai konfliktusban, már most globális feszültségeket generál.

Az Európai Unió új megközelítésre van szüksége kül- és biztonságpolitikájában. A jelenlegi politikai keretek azt a békés világot tükrözik, ahol a multilateralizmus dominál, de ez a világ elmúlt. Most az EU-nak a fokozódó területi konfliktusokra kell fókuszálnia, miközben Oroszország és Kína egyre agresszívebbé válik.

Donald Trump lehetséges visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe új irányt adhat a geopolitikai játszmáknak. Trump politikai stílusa és ígéretei középpontjában Amerika újjáépítése áll, ugyanakkor a nemzetközi színtéren történő manőverezés során ügyelnie kell arra, hogy a választáson csalódott választók számára is kedvező intézkedéseket jelentsen. A gazdasági előrejelzések, a magas infláció és a kereskedelmi háborúk a jövőbeli választások kulcsszereplőivé válhatnak.

Kína fejlesztései és a Tajvannal kapcsolatos feszültségek folyamatosan napirenden vannak, ahogy Peking gazdasági befolyásának növekedése a világ más országaiban, például Afrika különböző részein is tapasztalható. Ezt a stratégiát a kereskedelmi kapcsolatok tankönyvi példájaként mutatják be, ahol Kína igyekszik érvényesíteni érdekeit a globális gazdaság fokozatos átalakulásával.

Putyin Oroszországa inkább elzárkózó, mint fogékony a párbeszédre, amint azt Ukrajna esetében is látni lehet. Az orosz elnök világossá tette, hogy a NATO-hoz való csatlakozás elfogadhatatlan vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni. Az orosz mozgások miatt a közeljövőben várható a béketárgyalások felerősödése, különösen, ha a nyugati országok gazdasági támogatása csökken.

Végül, Izrael számára most rendkívül kedvező helyzet adódhat, hogy támadást indítson Irán nukleáris létesítményei ellen. Ahogy a helyzet fejlődik Szíriában, Tel-Avivnak lehetősége nyílik arra, hogy kihasználja a regionális feszültségeket.

Összességében a 2025 körüli időszak számos új kihívást és lehetőséget kínál, amelynek során a geopolitikai hatalmak közötti harcok és együttműködések drámai formát ölthetnek.