30 ezer tartósan foglalkoztatott munkás tűnt el az építőiparból egy év alatt – Mi áll a háttérben?
2024-12-12
Szerző: Luca
Bevezetés
Látványos változások zajlanak az építőiparban, ahol a tartósan foglalkoztatott munkások száma az év végére várhatóan 30 ezer fővel csökken a múlt év végéhez képest. Az ÉVOSZ (Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége) adatai szerint a 2024-es építési érték 8800 milliárd forint körül alakul, ami jóval elmarad a korábbi tervektől.
Kereslet és bérfejlesztések
A szakmunkások és mérnökök iránti kereslet továbbra is fennáll, és a vállalkozások átlagosan 12%-os bérfejlesztést hajtanak végre az év során. Ez azonban csak részben enyhíti a munkaerőpiac feszültségeit, hiszen a cégek 20%-ánál csökken az árbevétel, míg a meglévő vállalkozások nagy része stagnál. A feszített munkaerőhelyzet miatt egyre többen döntenek a rövidebb idejű foglalkoztatás mellett, ami további kihívásokat jelent az iparág számára.
Jövedelmezőség és költségcsökkentés
Az építőanyag-gyártók, kereskedők és kivitelezők az árbevételarányos jövedelmezőség csökkenésével számolnak, ami aggasztó jelenség. A vállalkozások számára a működési költségek csökkentése egy fontos eszköz a túlélés érdekében. A 2025-ös év jelentős kihívása lesz, hogy miként tudják fenntartani versenyképességüket, és milyen új intézkedéseket tudnak bevezetni a hatékonyság javítása érdekében.
Finanszírozás és jövőbeni kihívások
A szakmai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a magyar építőipar jövője szoros összefüggésben áll a megfelelő finanszírozási háttér megteremtésével. Ennek alapfeltételei között a 5%-ot vagy az alatti hitelkamatokat, valamint a halasztott állami és önkormányzati beruházások elindítását emelik ki. A lakhatási válság enyhitése érdekében kormányzati programokra is szükség van, amelyek átfogó megoldásokat kínálnak hosszú távon.
Célkitűzések 2025-re
A 2025-ös célkitűzések között szerepel, hogy az unió támogatásával a magyar vállalkozások részesüljenek a külföldi beruházásokból, különösen az építőipari projekteknél, amelyek során hazai gyártású anyagokat használnak. Az építőipar jövője tehát nemcsak a bérfejlesztéseken múlik, hanem a stabil pénzügyi háttér és a hazai erőforrások mobilizálásának hatékonyságán is.