2025. március 22. 07:00

A globális piaci és politikai turbulenciák, például a német és francia gazdaság gyengélkedése, az ukrajnai háború elhúzódása, és az európai autóipart érintő problémák miatt a tavalyi év során a befektetők óvatosabbá váltak. A nyugati befektetők, különösen az angolszász háttérrel rendelkező cégek számára Közép- és Kelet-Európa közel van az orosz-ukrán konfliktus hajtómotorjához, míg a regionális politikai zűrzavarok - mint a Szlovákiában, Magyarországon és Szerbiában zajló belpolitikai csatározások - tovább bonyolítják a helyzetet.

Mely országok kiemelkedők a régió befektetési térképén?

A régióban a legnagyobb piaci tranzakciók három országra összpontosulnak, mindegyik egyedi háttérrel rendelkezik. Lengyelország a legnagyobb piacként tűnik fel 40 milliós lakosságával, míg a piac mérete és a tranzakciók volumene komoly figyelmet kelt a nemzetközi befektetők körében. A helyi pénzügyi befektetők dominálnak, és Lengyelország mára angolszász befektetési alapok központjává vált, hiszen számos helyi és nemzetközi magánbefektetést vonz.

A lengyel tranzakciók viszonylag kiegyenlítetten oszlanak meg különböző szektorok között, de a pénzügyi és technológiai ágazatok is figyelemre méltó értékeket produkáltak. Csehország stabil feldolgozóipara a '90-es évek óta tartja a középméretű tranzakciók trendjét, jelentős szerepet játszanak benne a magánbefektetők vagyoni kezelésével foglalkozó cégek, mint például a családi irodák.

Románia azonban az utóbbi években egyre inkább feltörekvő befektetési célponttá vált, kínálva egy 20 milliós belső piacot, amely számos lehetőséget rejt magában. Az energetikai szektor jelentős tranzakciókat generált, míg a banki és technológiai szektorban is lényeges ügyletek zajlottak.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Jelenleg Magyarország nem tartozik a legvonzóbb befektetési célpontok közé. Három fő tényező befolyásolja ezt a helyzetet. Az állami cégek dominálják a piacot, a privatizációs folyamatok hiányosak, és a nagyszámú külföldi stratégiai befektető jelenléte is a magyar piachoz való viszonyulásukban kritikusan befolyásolja az üzletek volumenét.

A magyar állam által irányított tranzakciók jelentős része a közszolgáltatásokhoz kapcsolódik, és míg az ország a kilencvenes években privatizációs éllovas volt, a nemzetközi befektetők számára kevés lehetőség maradt a piacon. 2024-re a magyar állam által lebonyolított tranzakciók jelentős részét az energetikai szektor tette ki. Az ingatlanpiacra tekintve, Lengyelország és Csehország dominálja a színtéren való befektetéseket.

A közeljövőben a nearshoring, azaz a közelbeli beszállítókra való támaszkodás terjedése lesz a trend, mivel a globális ellátási láncok átszervezése sürgeti a cégeket, hogy költséghatékonyabb megoldásokat keressenek a gyártáshoz. Közép-Európa tehát megmarad a befektetői radarokon, de a fókusz továbbra is Lengyelország, Csehország és Románia felé irányul.

Ezek a változások komoly hatással lesznek a következő évek befektetési stratégiáira, amely új lehetőségeket és kihívásokat teremt a külföldi befektetők számára. A digitális gazdaság iránti kereslet továbbra is szilárd marad, különösen az IT cégek körében, amelyek saját termékeikkel rendelkeznek. Az energetikában a megújuló energiák és a stabilizáló kapacitások biztosítása kiemelten fontos szerepet töltenek be a jövőbeli befektetésekben.