Rendkívüli változások előtt áll a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), amelynek fenntartói a kormány javaslata alapján hamarosan cégformációra térhetnek át. Az ezt elősegítő lépéseket már több kormányülésen is napirendre tűzték, de a részletek még homályosak.

Egyes források szerint a biztosítékok is változnának, és a BME fenntartásába a Mol és más, állammal közeli vállalatok is részt vállalhatnának. Ez a lépés nemcsak a BME anyagi helyzetét javítaná, hanem megnyitná az utat a magánalapú fenntartás irányába is, ami Európai Uniós szinten különösen sürgető lehet. A globális gazdasági válság következtében a felsőoktatási intézmények finanszírozása folyamatosan válságban van, és a BME sem kivétel.

Az új rektor, Charaf Hassan, többször is hangsúlyozta: amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő intézmények nem vehetnek részt az Erasmus és Horizon programokban, addig a BME is kényszerülhet a modellek váltására.

A BME jövője nemcsak a diákok, hanem a hazai ipar számára is kulcsfontosságú. A mérnökök képzése és az egyetem fenntartása közötti jövőbeli kötelékek szilárdításával a vállalatok versenyképessége is növekedhet. Az átalakítás tervei heves vitákat váltottak ki az egyetem karai között, hiszen míg sokan támogatják a magánfinanszírozást, mások tartanak az egyetem autonómiájának csökkenésétől.

A kormány több éve próbálja kiterelni a BME-t az állami fenntartásból, ám eddig az egyetem vezetése ellenállt ennek. Az új modell, amely már a rektorválasztás során is napirenden volt, most újra előtérbe került. A jövőbeli erőforrások kérdése azonban továbbra is nyitott, hiszen a jelenlegi helyzet szerint a BME a következő évben körülbelül 19 milliárd forintból gazdálkodhatna, míg egy cégformáció esetén a költségvetése akár 50 milliárdra is nőhetne.

A BME rektora a közelmúltban arról is beszélt, hogy a privatizáció várhatóan jelentős hatással lesz a képzési költségekre és a hallgatók jövőbeni lehetőségeire is. Ezen kívül fontos kérdések merülnek fel a tervezett vállalat-átalakítással kapcsolatban, hiszen az egyetem fennmaradása szempontjából elengedhetetlen, hogy megőrizzék a nemzetközi kapcsolataikat és programjaikban való részvételt.

Mindezek mellett a kormány egy bérjavaslatot is előkészít, amely a BME tanárainak és dolgozóinak juttatásait érintené, ami a közeljövőben szintén napirenden van. A küszöbön álló döntések tehát nemcsak a műegyetem jövőjét, hanem az egész magyar felsőoktatás kereteit is átalakíthatják.

Mivel a kedvezőbb feltételek megteremtésére törekszik a kormány, a BME átalakítása lehetőséget adhat arra is, hogy az egyetem a jövőben még versenyképesebb környezetbe kerüljön, ami minden magyarnak érdeke. Kérdés, hogy a kormányzati terveket mikor tudják valóra váltani, és hogy a diákok milyen mértékben élvezik ezekből az átalakításokból fakadó előnyöket.