Robert Merle könyvében, az Állati elmékben fogalmazta meg, hogy tévedés azt hinni, hogy az ember lényegében különbözik a felsőbbrendű emlősöktől. Ezt csupán az emberi gőg szüli, amely azt a tévhitet táplálja, hogy csak mi vagyunk képesek a komplex kommunikációra. De mi van, ha bizonyos állatok készen állnak arra, hogy a nyelv terén felülmúljanak minket?

Rendszeresen felbukkannak hírek olyan állatokról, akik képesek felfogni az emberi beszédet. A XX. század elején vált híressé a német ló, Clever Hans, akit idomára tanított meg az emberi nyelv megértésére. Hamarosan azonban kiderült, hogy a ló csupán a testje jeleit követte, amit a kiképzője adott neki, így nem valódi kommunikációról volt szó.

Beszélő gorillák és éneklő papagájok

A jászpapagájok képesek megjegyezni a színeket, de nem tudnak valódi mondatokat alkotni; ők csupán utánozzák az emberi hangokat. Az agyukban található szerv, ami az éneklés és a tanulás során segít, képes szinkronizálni a hangokat. Az etológusok megfigyelése szerint a jobban éneklő madarak agyában egy vastagabb réteg található, ami fokozza a beszéd képességek elsajátítását.

A 60-as, 70-es években nagy népszerűségnek örvendett a főemlősök és delfinek kommunikációjának tanulmányozása, bár sok tudós kétkedett abban, hogy az állatok valóban értik-e a szavakat vagy csupán utánzó magatartást mutatnak. A kutatások azonban arra utalnak, hogy megfelelő tréninggel egyes állatok képesek az érthető szavak jelentésének felfogására is. Simon W. Townsend, a Zürichi Egyetem antropológia professzora hangsúlyozza, hogy van párhuzam az állatok és az emberek kommunikációs rendszerei között.

A legismertebb példa Koko, a nőstény gorilla, aki megtanulta az amerikai jelnyelvet (ASL). Koko több mint ezer jelet sikeresen használt és több ezer angol szót ismert. A jelnyelv használata során azonban nem tudta mindig pontosan kifejezni magát, sokszor értelmetlen kommunikációba bonyolódott.

Kanzi, az intelligens bonobó

Még Koko előtt Kanzi, az 1980-ban született hím bonobó, akit a közelmúltban veszítettünk el, már egy lexigram táblán kommuniálhatott. Ez a táblázat kis ikonokat tartalmazott feliratokkal, és Kanzi jól értette a szimbólumokat; tudta, hogy milyen parancsokat kell végrehajtania, ha rávilágít valamire, például ha éppen kávét, sárgadinnye meglepetést vagy fényt kért. Tanulmányok kimutatták, hogy Kanzi, ha ismeretlen mondatokat hallott, nagyobb sikerességgel hajtotta végre a felkéréseket, mint egy 2,5 éves gyermek.

Más állatok, mint Alex, az afrikai szürkepapagáj, szintén figyelemre méltó nyelvi képességekkel rendelkeztek. Alex több mint száz szót ismert és megértett alapvető matematikai fogalmakat is. Lucy, a csimpánz, már emberi nevelés alatt nőtt fel, és egyértelműen felismerte és megnevezte a tárgyakat. Koshik, az indiai elefánt, koreai szavakat tudott használni, míg Noc, egy beluga bálna, olyan ügyesen utánozta az emberi hangot, hogy egyszer megtévesztett egy bűvészt.

A kutyák nyelvi képességei

A kutyáknak is komoly képességeik vannak az emberi nyelv megértésében, mivel több ezer éven át élnek együtt velünk. Képesek érteni a hangokat és a gesztusokat, aminek köszönhetően tudják, hogyan reagáljanak a beszédünkre. Egy kutya, Chase, több mint ezer szavot tanult meg, és bizonyították, hogy érzékelik a szavakat anélkül, hogy a gazdáiknak bemutatót kellene tartaniuk.

Federico Rossano, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem professzora arra figyelmeztet, hogy a kutyák mindezen fejlődése nemcsak a gazdáiktól kapott utasításokon alapul, hanem a szavak valódi jelentésének megértésén is. Az idegtudományi kutatások kimutatták, hogy a kutyák mentális reprezentációval rendelkeznek a szavakról, ami alapvetően különbözik attól, amit eddig gondoltunk.

A tudományos közösség egyre inkább felfigyel, hogy az állatok beszédképessége és kommunikációs rendszere egy óriási fejlődésen megy keresztül, amely kihívást jelent az emberi értelem határait illetően. Ki tudja? Talán a jövőben a bonobók és kutyák szóban is lepipálják az emberi gyerekeket!