A legújabb kutatások szerint a demencia kialakulása mögött álló okok között szerepelhetnek az agyban élő mikrobák, amelyeknek a szerepét eddig nem eléggé ismerték. Az 'Alzheimer's and Dementia' című szaklapban közelmúltban megjelent tanulmány különböző eseteket mutatott be, ahol a demencia hátterében fertőző betegséget azonosítottak, és sok esetben ez a demencia visszafordítható volt. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a demencia megelőzése reális célnak tűnik, ezúttal is a mikrobiomok szerepével összefüggésben.

A kutatók kiderítették, hogy a demenciában szenvedő betegeknél sokszor olyan gombás, bakteriális vagy vírusos fertőzések találhatóak, amelyek kezelése után a kognitív funkcióik jelentősen javulhatnak. Például egy 70-es éveiben járó férfi esetében, akinél Alzheimer-kór diagnózist állapítottak meg, miután a kezelés során gombaellenes szert kapott, képes volt ismét vezetni és kertészként dolgozni.

Richard Lathe professzor, az Edinburgh-i Egyetem kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője hangsúlyozta, hogy az agyban és a bélrendszerben élő mikrobák közötti párhuzam egy új kutatási irányt nyithat meg a demencia megértésében. Az a felismerés, hogy a mikrobiomok nem csupán a bélben, hanem az agyban is jelen vannak, radikálisan megváltoztatja a demencia és a neurodegeneratív betegségek megközelítését.

A legfrissebb eredmények azt sugallják, hogy a demenciával összefüggő fertőzések közt a Cryptococcus neoformans gomba és a Borrelia baktérium gyakori megjelenést mutat. A vírusok közül a herpes simplex és herpes zoster voltak a leggyakoribbak. A kutatócsoport célja, hogy meghatározza, hány demenciás eset köthető kezelhető fertőzésekhez, és potenciálisan új megelőzési stratégiákat dolgozzon ki.

A demencia korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, hiszen a megfelelő orvosi beavatkozásokkal sok esetben lelassítható vagy visszafordítható a betegség előrehaladása. Lathe és csoportja a jövőben a diagnózis és a kezelés további finomításán dolgozik, céljaik között szerepel, hogy hosszú távú megelőző intézkedéseket találjanak, beleértve a vakcinációt és az életmódbeli változtatásokat.

A régi nézet, miszerint az agy steril környezet, mára megdőlt. Az új megközelítés rávilágít arra, hogy a mikrobák képesek befolyásolni agyunk működését. A kutatások folytatódnak, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogyan hatnak ezek a mikrobák a mentális egészségünkre, és miként segíthetnek a demencia megelőzésében. A közelmúlt eseményei tehát új reményt kínálnak a demenciával diagnosztizált betegek számára, és nyitottá teszik az utat a jövő felfedezései előtt.