A felhőalapú tárolás kihívásai

A digitális világ egyik legnagyobb kihívása a tárolás kérdése. Nem telik el nap anélkül, hogy ne kapnánk figyelmeztetést a Google Drive, Apple iCloud vagy Dropbox szolgáltatásaiból, hogy a tárolónk megtelik. Ilyenkor két lehetőségünk van: vagy törlünk valamit, vagy beruházunk egy nagyobb csomagba.

Az árak folyamatos emelkedése

Bár a csomagok ára alapvetően nem horribilis, fontos szem előtt tartani, hogy az árak, ha lassan is, de idővel növekedni fognak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan használjuk az okos eszközeinket, hogy elkerüljük a digitális adatok túlburjánzását.

A tárolás költségei a pénztárcánk szempontjából

Az Apple legkisebb, 50 GB-os iCloud csomagja 399 forintba kerül, míg a 200 GB-os havi díja 1290 forint. A legnagyobb, 2 TB-os csomag pedig már 4490 forint, ami évente közel 54.000 forintot jelent. Ez már nem elhanyagolható összeg!

Digitális szemétlerakók?

Adela Mei, digitális stratégia szakértő szerint mindannyian hozzászoktunk ahhoz, hogy a felhőt digitális szemétlerakóként használjuk. De vajon mit is jelent pontosan a felhő, ahol az adataink tárolódnak?

Valóban létezik a felhő?

Sajnos hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a digitális terek fizikai létezést igényelnek. A felhőalapú tárolás lehetőséget ad arra, hogy adatainkat, például fényképeinket és dokumentumainkat ne a telefonunkon vagy a számítógépünkön tároljuk, hanem az interneten.

Hogyan működik a felhő?

Amikor egy fájlt a felhőbe mentünk, az valójában egy távoli szerverre kerül az interneten. Ezáltal ha a készülékünk meghibásodik, az adatok, amelyek a felhőben tárolódnak, biztonságban vannak.

A digitális adattömeg robbanása

Az online életünk során hatalmas mennyiségű adatot generálunk. Míg 2010-ben globálisan 2 zettabájt adat keletkezett, ez az érték 2020-ra 32 zettabájtra nőtt, és előrejelzések szerint idén akár 180 zettabájtra is emelkedhet. Mindez minden egyes kép és üzenet benne van.

A környezeti hatások

Megdöbbentő, de a napjaink adatait tároló központok több káros anyag kibocsátásáért felelősek, mint a légiközlekedés. Ezen kívül az adatformák hűtése is rengeteg energiát igényel, amely a környezetre gyakorolt hatásokat talán még súlyosbítja is.

Hova vezet mindez?

Ha ez a tendencia folytatódik, a digitális adatokhoz szükséges energia 2033-ra meghaladja a globális villamosenergia-termelést. Csak idő kérdése, hogy lépéseket kell tennünk a helyzet kezelésére.