Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerdán beadványt nyújtott be a washingtoni bírósághoz, amelyben a Google részleges feldarabolását javasolja. A dokumentum megállapítja, hogy a cégnek többek között meg kell szabadulnia Chrome internetböngészőjétől, és tartózkodnia kell olyan szerződésektől, amelyek pénzért cserébe exkluzivitást biztosítanak a keresőmotorok számára (ilyen megállapodásuk volt például az Apple-lel).

A minisztérium nem kérte az Android mobil operációs rendszer leválasztását, de nyitva hagyták ennek lehetőségét. Alapvető elvárás, hogy az Androidnak nyitottabbá kell válnia, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a konkurens keresőmotoroknak. Ha a Google nem teljesíti ezt a követelményt, akkor az Android is a szétválasztás sorsára juthat.

A Google ellen 2020 októberében indított antitrösztper célja, hogy felderítse az internetes keresés és az online hirdetések piacán kialakult jogtalan dominanciát. Az ügy 2023 szeptemberében került a tárgyalóasztalra, és Amit Mehta bíró 2024 augusztusában fogja meghozni döntését az ügyben, amely a Google illegális monopóliumának megerősítéséről szól.

Ez a folyamat nemcsak a Google, hanem a technológiai ipar egészének jövőjére is hatással lehet. Az Egyesült Államok kontra Microsoft ügy után – ami 1998-ban indult és arról szólt, hogy a Microsoft versenyelőnyét a konkurens szoftverek hátrányos helyzetbe hozásával érte el – most egy újabb nagy horderejű ügy van folyamatban. A Microsoft esetében a cég végül megállapodást kötött, így megúszta a komolyabb büntetéseket.

A Google perének hátterében más cégek, mint például az Apple, Amazon és Meta ellen is induló perek állnak, így a Google elleni lépések szélesebb piaci trendeket is jelezhetnek. Az amerikai igazságügyi minisztérium jövő márciusban terjeszti elő javasolt intézkedéseinek egy revideált listáját, amelyet áprilisi kéthetes tárgyalás fog követni, és amelynek végén a bíróság dönt arról, hogy hogyan állítható vissza a piac normális működése.

A Google reakciója az ügyre kemény és elutasító volt. A cég képviselői kifejtették, hogy a Chrome böngésző leválasztása mind a fogyasztóknak, mind az üzleteknek káros lenne. Az Alphabet jogi igazgatója szerint a minisztérium „vad táblázásokba esett”, míg a cég alelnöke, Lee-Anne Mulholland, a radikális politikai programok megvalósításának említésével támadta a javaslatokat.

A várakozásokkal ellentétben, hogy ez milyen irányba tereli a jövő technológiai szabályozását, az eljárás nemcsak a demokraták, hanem már a Trump-adminisztráció idején megindult, így a politikai táját az eljárás megítélése hitelesen tükrözi.