A technológiai világ újabb mérföldkőhöz érkezett: a Google nemrégiben bemutatta legújabb fejlesztését, a Willow nevű kvantumszámítógép chipet. Ezzel a chipel olyan számítási problémákat lehet megoldani, amelyekkel a legjobb szuperszámítógépek sem boldogulnak több száz milliárd év alatt sem.

Mi az a Willow, és miért különleges?

A Willow chip nemcsak sebességében üti meg a mércét, hanem abban is, hogy exponenciálisan csökkenti a hibákat, miközben egyre több qubittel skálázható.

A qubit a kvantumszámítógépek alapegysége, és kulcsszerepet játszik a gépek teljesítményében. Minél több qubit áll rendelkezésre, annál nagyobb a számítási kapacitás. Azonban a több qubit több hibát is jelenthet - ezt a problémát kutatók évtizedek óta próbálnak megoldani. Most úgy tűnik, hogy a Willow áttörést hozott: a Google csapata képes volt megfelezni a hibaarányt, ami alapvetően feltételezi a technológia skálázhatóságát.

Hartmut Neven, a Google Quantum AI csapatának vezetője szerint ez a "történelmi eredmény" a szakmában "küszöb alatti" teljesítményként ismert, ami azt jelenti, hogy sikerült a hibákat csökkenteni a qubitek számának növelése mellett, ezzel hosszú távon használhatóvá téve a technológiát.

Mire jó egy kvantumszámítógép?

A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai elmondta, hogy a Willow csak egy kis lépés a cég végső célja felé, amely egy olyan kvantumszámítógép létrehozása, amely alkalmas olyan komplex problémák megoldására, mint például gyógyszerek tervezése, fúziós energia fejlesztése vagy az akkumulátorok hatékonyabb tervezése.

A Google kvantumszámítógép-fejlesztési ütemterve hat mérföldkövet határoz meg, és jelenleg a második szakaszban járnak, amit még 2023-ban értek el. Bár még hosszú út áll előttük, a Willow már most ízelítőt ad abból, mire képesek a kvantumszámítógépek.

Veszélyben vannak a kriptovaluták?

Az új technológia azonban nem mindenki számára hozott örömet. A kriptoszektorban régóta tart a félelem, hogy a kvantumszámítógépek fejlődése fenyegeti a kriptovalutákat. Egy ilyen gép képes lehet pillanatok alatt feltörni a jelenleg használt titkosítási rendszereket, ami óriási kockázatot jelenthet a felhasználók pénzére nézve.

Kevin Rose, a Google korábbi vezető termékmenedzsere szerint azonban jelenleg még nem szükséges aggódni. A Bitcoin titkosításának feltöréséhez egy olyan kvantumszámítógépre lenne szükség, amely körülbelül 13 millió qubitet tartalmaz. Összehasonlításul: a Willow „mindössze” 105 qubittel rendelkezik jelenleg.

David Marcus, a Lightspark vezérigazgatója viszont figyelmeztetett, hogy a kvantum utáni („post-quantum”) titkosítási technológiák fejlesztését sürgősen fel kell gyorsítani. Vitalik Buterin, az Ethereum társalapítója is javasolt egy lehetséges megoldást. Szerinte egy egyszerű hard fork segíthet abban, hogy a blokkláncok ellenálljanak a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésnek, és a legtöbb felhasználó pénzeszköze érintetlen maradna.

A hard fork egy olyan jelentős változtatás a blokklánc-hálózat protokolljában, amely visszamenőleg nem kompatibilis az előző verzióval. Ez azt jelenti, hogy a hálózatot futtató régi verziójú csomópontok nem tudnak együttműködni az új verzióval. A hard fork eredményeként két különálló blokklánc jöhet létre: az egyik az új szabályokat követi, míg a másik az eredeti szabályokat.

Mit hoz a jövő?

A Willow bebizonyította, hogy a kvantumszámítógépek gyorsabban fejlődnek, mint gondoltuk. Bár még távol vagyunk attól, hogy a kvantumtechnológia a mindennapi életünk részévé váljon, már most is jelentős áttörésről beszélhetünk. A fejlesztés új kapukat nyithat meg az ipar, az orvostudomány és az energetika előtt – és persze új kihívásokat is hoz, különösen a biztonság terén.

Egy azonban biztos: a kvantumtechnológia fejlődése nem lassul. És bár a Willow jelenleg még nem jelent közvetlen fenyegetést a kriptovalutákra, a „kvantum utáni” világra való felkészülés már most elengedhetetlen. Ne hagyd ki, mi vár a világra, amikor a kvantumtechnológia valósággá válik!