A gyermektelenségi adó megjelenése

A gyermektelenségi adó története mélyen gyökerezik a magyar jogrendszerben. Az 1953-as rendelet azzal a céllal született, hogy támogassa az édesanyákat és a gyermekeket, miközben a többgyermekes családokat anyagilag is segítse. Ezért a gyermektelenek arányosan nagyobb részesedést kaptak a társadalmi kötelezettségekben, hiszen ők nem viseltek terheket a gyermeknevelés kapcsán.

A gyermektelenség adója a modern korban

Ahogy az idő előrehaladt, a gyermektelenségi adó reformálódott, és a jelenlegi kormányzati célok között szerepel, hogy a két vagy több gyermeket nevelő nők életük végéig, az egygyermekesek pedig 30 éves koruk előtt mentesüljenek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Mekkora mértékű adókiesésről van szó?

A KSH adataira alapozva megállapítható, hogy a női foglalkoztatottak körében a gyermektelenségi adó kezelése drasztikusan változhat. Az előrejelzések szerint az adóváltozások komoly hatással lehetnek a női munkaerőpiacra, különösen a fiatal anyák esetében.

Kinek a terhére?

Az állami költségvetés szempontjából fontos tudni, hogy az adókedvezmények és elengedések valójában kinek a terheit növelik. Ha az állam kedvezményeket ad valakinek, akkor az elkerülhetetlenül valakitől el kell venni. Ez a rendszer tehát nem csupán a gyermeket vállalókat érinti, hanem minden adófizetőt.

Következtetések a gyermektelenségi adóról

A gyermektelenségi adó kérdése tehát nem egyszerű, és a különböző kormányzati intézkedések hatása még várat magára. A jövőben a gyermekvállalási kedv növelésére irányuló lépések várhatóan jelentős hatással lesznek a társadalmi-gazdasági helyzetre.

Zárszó

Az adórendszer reformjára és a gyermektelenségi adó eltörlésére irányuló javaslatoknak továbbra is aktuális szerepük van, hiszen a gyermeket vállalók és a gyermektelenek közötti különbségek mérséklése elengedhetetlen a társadalmi egyenlőség érdekében.