A Rheinmetall, Németország legnagyobb hadiipari cége, egyre inkább új piacokat nyit meg a világban, különösen azokban az országokban, amelyek nem állnak NATO-barát kapcsolatokban. Az Investigate Europe oknyomozó portál legújabb jelentése szerint a cég stratégiája lehetővé tette számára, hogy kijátssza az exporttilalmakat, és a nemzetközi fegyverkereskedelem szürke zónáit kihasználva, különböző államokban fiókgyárakat hoz létre.

A Rheinmetall jelenléte Magyarországon kiemelkedő, hiszen két jelentős gyáruk működik az országban, ahol tankokat és lőszereket gyártanak, és a hír szárnyra kapott, hogy a magyar kormány is jelentős összegért vásárolt a cégtől kamikaze drónokat. De ez még nem minden: a cég vezérigazgatója a magyar kormány tanácsadói testületének aktív tagja is, ami különösen érdekes megközelítést nyújt a hadiipar és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatokról.

Az elmúlt évek eseményei alapján nem meglepő, hogy a Rheinmetall egyre több NATO-tagállammal és más szövetséges országgal építi az üzleti kapcsolatait, de Ukrajna támogatása is szerves része stratégiájuknak. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a fegyverkereskedelem körüli jogi normák szigorodtak, így feltételezhető, hogy a Rheinmetall szándékosan keresett olyan katonavilágban aktív piacokat, ahol a szigorú ellenőrzések elkerülhetők.

A cég jelentős befolyást gyakorolt a nemzetközi hadiipar átalakulására. 2008-ban megvásárolták a dél-afrikai Denel Munitions többségi részesedését, ami lehetővé tette számukra, hogy világszerte gyárakat építsenek, például Indiában, Egyiptomban és Szaúd-Arábiában. Egyes szakértők szerint a kormányok számára előnyös megállapodások részeként több ország kizárólag a Rheinmetalltól vásárol hadianyagokat.

A Dél-afrikai vállalat révén a Rheinmetall könnyedén kijátszhatja a német és EU-s exporttilalmakat. Az indiai fegyverexport pedig nemrégiben példátlan magasságokba emelkedett, Oroszország irányába 4 milliárd dollárra. Dél-Afrika, mint Oroszország szoros szövetségese, potenciális új piacokat jelent a Rheinmetall számára, ezzel párhuzamosan növelve a globális fegyverkereskedelem mértékét is.

A legutóbbi események, például a lengyelországi lőszerszállítási problémák rávilágítanak arra, hogy a Rheinmetall nemcsak a profitmaximalizálásban érdekelt, hanem komoly politikai játszmák részese is. Az üzletei megkötése során a helyi hatóságokkal való együttműködés elengedhetetlen, és az így történő tevékenységeik következményei nemcsak nekik okozhatnak nehézségeket, hanem egyes NATO-szövetségeseknek is. Jelenleg figyelmesen kell követnünk a Rheinmetall további lépéseit, hiszen a hadiipari szektor globális átalakulása új kihívások elé állíthatja a nemzetközi politikai térképet.