A jövőszorongás érzése, amely évszázadok óta kíséri az emberiséget, most még inkább elmélyült, és számos területen jelen van. László Flóra a CEU Határtalan Tudás rendezvényén, a ‘Vissza a jövőbe’ című program keretében fejtette ki, hogy az emberek hogyan küzdenek a jövő bizonytalanságával. Az esemény nem csupán szórakoztató program volt, hanem mély szellemi kihívásokkal is szolgált, ahol filozófusok és pszichológusok osztották meg gondolataikat a jövőre vonatkozó félelmekről és aggályokról.

A kerekasztal-beszélgetésen a szakértők nemcsak történeti, hanem aktuális példákat is felhoztak. Kapcsolták a jövőszorongást a modern társadalom gyorsan változó környezetéhez, ahol az emberek képtelenek lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Hajdu Szabolcs filmrendező és Köles Karolina, a Milestone Institute diákja szintén csatlakozott a beszélgetéshez, hozzátéve, hogy a fiatalok különösen érzékenyek a jövő kihívásaira, mint például a klímaváltozás és a politikai instabilitás.

Kontler László történész hangsúlyozta, hogy az emberek általában a jövőre irányuló gondolkodásuk során folyamatosan megpróbálják befolyásolni az eseményeket, hiszen az iskolázottság és a társadalmi státusz miatt egyre inkább diktálni próbálnak a körülményeknek. Az életminőséget befolyásoló döntések, mint például a karrier választása, vagy a környezetvédelmi felelősség, nagy terhet helyeznek a jövőre nézve.

A jövőszorongás nem csak szorongást, hanem lehetőségeket is generálhat, mivel arra kényszerít, hogy proaktívan keressük a megoldásokat. Az elhangzottak alapján a pszichológusok úgy vélik, hogy az önismeret és a történetek, amelyekkel az emberek az életüket modellezik, segíthetnek a fiataloknak a jövő megértésében és a kihívások leküzdésében.

A résztvevők megvizsgálták azt is, hogy a jövőszorongás hogyan alakítja a társadalmat. Kontler például megemlítette, hogy a múlt és a jövő szorongásának kezelésében Viktor Frankl logoterápiás elmélete kulcsszerepet játszhat, különösen a krízisek idején. Frankl tapasztalataiból eredően arra a megfigyelésre jutott, hogy a traumák is szolgálhatnak új identitás kialakításának alapjául, és alapvetően segíthetnek az embereknek megtalálni a saját értéküket.

Összességében a jövőszorongás sokkal komplexebb probléma, mint ahogy azt sokan képzelik. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövő alakításában mindannyiunknak szerepe van, és mindenképpen fontos, hogy tudatosan álljunk szemben a félelmeinkkel. A jövő nem csupán várakozás, hanem a választások sora, amelyeket közösen alakíthatunk ki. Hogy ez megvalósulhasson, elengedhetetlen, hogy nyitottak legyünk a párbeszédre és a tanulásra, hiszen végső soron a jövőnk a kezünkben van.