A Trafó Galéria hatalmas terme szombaton megtelt, amikor is Szentjóby Tamás klasszikus alkotását, a Kentaurt vetítették. Először csak egy vetítést terveztek, de a nagy érdeklődés miatt végül dupla teltházat regisztráltak. Ez a 38 perces fekete-fehér film, amely 1973 és 1975 között készült, sokáig ismeretlen maradt a közönség számára, hiszen 1975-ben a hatóságok betiltották.

A film története és titkai az underground kultúra szerves részét képezik, hiszen a 70-es évekbeli magyar társadalomra reflektálva képes volt felkavarni és megbolygatni a közgondolkodást. Az esemény külön érdekessége, hogy a közönségben nemcsak az idősebb generáció tagjai voltak jelen, hanem sok fiatal is, akik a rendszerváltás utáni időszakból származtak.

Molnár Gergely, a híres punk zenekar, a Spions alapítója, 1978 óta Kanadában él, de a Kentaurban hallható hangja még mindig sokat mond a bátor, korai művészeti kifejezésről. A film körüli mítosz éppen azért alakult ki, mert a közképviseletet és a közéletet alaposan átszövő 1970-es évek belpolitikai viszonyai miatt számos ikonikus alkotás maradt zárt ajtók mögött. A Kentaurot a hatóságok nemcsak betiltották, hanem a művész maga is emigrációra kényszerült a társadalmi elnyomás miatt, és csak 1991-ben tért vissza Magyarországra.

Az esemény különösebb jelentőséggel bírt, hiszen a Kentaur vetítése Szentjóby Tamás kiállításának záróaktuális része volt, amely a „Szexuális Fülke Ellenforradalom Gyerekeknek” címet viselte. A vetítés során a közönség szembesülhetett a film által közvetített üzenetekkel, amelyek a munka fogalmának megjelenítésétől egészen a társadalmi igazságosság problematikájáig terjedtek.

A Kentaur nem csupán a munka körül forgott: abszurd, ironikus elemekkel fűszerezve mutatta be a gondolkodásmódok közötti feszültségeket. A különleges filmnyelvi megoldások, mint a kép és a hang leválasztása, lehetőséget teremtettek arra, hogy a nézők mélyebb értelmet nyerjenek a látottakból. Az írói és kritikai diskurzus, amely a film alatt megjelenik, a mindennapi élet realitását tükrözi, és a mélyben megbújó társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

A vetítést követően Szentjóby Tamásról és a Kentaur kapcsán még sok szó esett, hiszen a film újraélesztette a régi diskurzusokat a munka, az elnyomás és a társadalmi felelősség témáiban, amelyeken azóta is felnőtt egy új generáció. A visszatérés a kultúrához és a titkos üzenetekhez egy új lendületet adott a magyar közönségnek, bizonyítva, hogy a Kentaur nemcsak egy film – ez egy társadalmi és politikai üzenet is!