A Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Bruno van Pottelsberghe, a Mastercard és az egyetem együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta a „Pénzügyi kiberbiztonság és PSR az EU-ban” című konferencia nyitóbeszédében. Megemlítette, hogy a magyar EU-elnökség célja, hogy aktívan befolyásolja az uniós szabályozásokat, különös figyelmet fordítva a pénzügyi technológiák és kiberbiztonság területére.

Márkus Gergely a Mastercard részéről kiemelte, hogy Magyarország elnöksége alatt napirenden szerepel a PSD2, PSD3 és PSR szabályozások felülvizsgálata. Szerinte az iparági párbeszéd kulcsfontosságú a megfelelő szabályozási keretek kialakításához.

A Magyar Nemzeti Bank képviseletében Luspay Miklós a digitális trendek és a pénzforgalmi szabályozói környezet változásairól beszélt. Megemlítette, hogy az utóbbi években gyorsult digitális átállás fundamentalizálta a banki és gazdasági struktúrákat. Ezen új technológiák és szolgáltatások megjelenése biztonsági kihívásokat is felvetett, hiszen a kibertérben a bűnözés is átalakult.

Példaként hozta fel, hogy míg 2000-ben 10 ezer autót loptak el, addig 2010-re ez a szám 5 ezerre csökkent, 2022-re pedig már csak 400-ra. Ezzel szemben a digitális térben végzett csalások száma folyamatosan növekszik, ami új kihívások elé állítja a szolgáltatókat.

A csalásokkal szembeni védekezés kapcsán Luspay kiemelte a kártyalimitek és átutalási limitek fontosságát, amik még nem minden banknál állnak rendelkezésre. Statisztikák szerint a visszaélések 90%-a 1 millió forint feletti összeggel történik. A jövőben szükség lenne arra, hogy a bankok automatikusan állítsák be ezeket a limiteket, hogy megvédjék ügyfeleiket.

Az új európai fizetési szabályozás, a Payment Service Regulation (PSR) keretében a magyar pénzügyi hatóságok azon dolgoznak, hogy a kiberbűnözésre vonatkozó eljárások hatékonyabbak legyenek. A PSR célja a kiberbiztonság erősítése, és a csalások elleni fellépés egyértelmű és szigorú irányvonalának kialakítása.

Egyes szakértők már most figyelmeztetnek arra is, hogy a kiberbűnözés globális költsége 2024-re elérheti a 9,5 ezer milliárd dollárt, ami a világ harmadik legnagyobb gazdaságának felelne meg. Az ipar számára sürgető szükség lett arra, hogy a kis- és középvállalatok felkészüljenek a digitális fenyegetésekre, hiszen a tapasztalatok szerint a kibertámadások után egy évvel a cégek 60%-a bezárja kapuit.

A rendezvényen Horváth Katalin a PSR körüli diskurzusokat és az új felelősségi szabályokat vázolta, amelyek értelmében a bankok felelőssé válhatnak a megszemélyesített csalásokért. Továbbá, az ügyfelek önálló csalásának, vagy gondatlanságának esetére a szabályozás különböző mértékű kivételeket kínálna. Ugyanakkor a bankok számára kötelezővé válik az ügyfelek oktatása a csalások megelőzésére, amely kibővíti a pénzügyi tudatosság növelését szolgáló programokat is.

A rendezvény végén egy kerekasztal beszélgetés keretében szakértők osztották meg véleményeiket a PSR várható piaci hatásairól, különös figyelmet szentelve a digitális környezet védelmének. Valóban egy új korszak kezdődhet Magyarországon a pénzügyi tranzakciók világában, amely példaértékű lehet az Európai Unió számára.