A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb statisztikái szerint Magyarország lakosság arányában a legtöbb rákos halálesetet mutatja a 29 vizsgált ország között. 2021-re vonatkozóan a daganatos halálozás 33%-kal haladta meg az EU átlagát, amely szomorú képet fest a magyar rákhelyzetről.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a magas halálozási szám az országos boncolások arányának növekedésének is köszönhető, ez pedig torzíthatja a statisztikai adatokat. Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kutatási központjának vezetője szerint az OECD jelentései valójában impozáns, de bizonyos szempontból megtévesztő képet adnak a magyar rákhelyzetről. Rámutatott, hogy a valós helyzet nem annyira rossz, mint ahogy azt a nemzetközi statisztikák sugallják.

Kiss Zoltán hangsúlyozta, hogy bár a magyar daganatos megbetegedések társadalmi terhei valóban jelentősek, a helyi környezet, életmód és más egészségügyi kockázati tényezők is jelentős szerepet játszanak az adatok alakulásában. A súlyos kockázati tényezők, mint az elhízás, dohányzás és alkoholfogyasztás Magyarországon valóban aggasztóak, de nem annyira eltérőek a szomszédos országok helyzetétől, hogy ilyen drasztikusan befolyásolják a daganatos megbetegedések arányát.

A rákbetegségeket vizsgáló Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) által végzett elemzések során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon a boncolások magas aránya miatt a rák diagnózisok jelentős része csak a halál után állapítható meg, így a statisztikák nem tükrözik a realitásokat. Ezen felül a Pécsi Tudományegyetem kutatásai szerint a Központi Statisztikai Hivatal és más nemzetközi adatokkal végzett összehasonlítás alapján kiderült, hogy a rákos megbetegedések valós előfordulási számai jóval alacsonyabbak, mint ahogyan azt az OECD mutatja.

A legfrissebb HUN-CANCER EPI tanulmány ismételten alátámasztotta, hogy a daganatos megbetegedések becsült aránya alacsonyabb, mint ahogyan az korábban vélve lett. Az elemzések alapján kijelenthető, hogy Magyarország rákhalálozási statisztikái a környező országokéval azonos szinten vannak, mint például Szlovákiában vagy Csehországban, és a valós helyzet nem olyan drámai.