Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország idős generációinak jelentős része a vagyonát ingatlanokban tartja, jellemzően nagyobb, több generációt kiszolgáló lakásokban és házakban. Ezek az ingatlanok sok esetben korszerűtlenek, alacsony energiahatékonyságúak, és magas fenntartási költségekkel járnak.

E politíkai és társadalmi probléma két irányból is hatással van a közösségre: egyrészt, a nyugdíjasoknak megélhetési gondokat okozhat, ami a mindennapi életminőségüket is rontja. Másrészt, megnehezíti a fiatalabb generációk számára a lakáshoz jutást, mivel a piacon nem elégséges a minőségi lakás kínálat.

A közelmúltban elindult, 2026 júliusáig tartó pénzügyi tudományos program célja olyan szakpolitikák kidolgozása, amelyekkel az idősek lakásvagyonának felszabadítása érhető el, javítva ezzel pénzügyi stabilitásukat. A kutatás keretein belül például fordított jelzáloghitelek vagy életjáradék alapú konstrukciók lehetőségeit is megvizsgálják.

Huszár Zsuzsa Réka, a Corvinus Egyetem kutatója elmondta: 'A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók munkáját strukturált kutatással támogassuk. Új, vagy adaptált pénzügyi eszközök vizsgálatában veszünk részt, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb és igazságosabb lakásgazdálkodási megoldások kialakításához.'

A program nem csupán Magyarországot érinti; a határokon átnyúló együttműködés révén hasonló helyzetekben lévő államok tanulmányozhatják a helyi megoldásokat. Az ingatlanpiac átalakulása elkerülhetetlen, és a fiatalok számára kedvező lehetőségek megteremtése érdekében sürgős intézkedések szükségesek. Emellett a lakásvagyon természetes átcsoportosítása is szükséges ahhoz, hogy a jövő generációi számára fenntartható lakhatási környezetet biztosítsunk. Az eddigi tapasztalatok alapján a jól megtervezett politikai lépések segíthetnek abban, hogy az idősek és a fiatalok igényeit egyszerre elégítésére irányuló rendszereket dolgozzanak ki.