Bevezetés

A Nyugdíjguru.hu alapítója, Farkas András szerint a nyugdíjkorhatár emelésének szükségessége csak 2035 után válik valódi kérdéssé. Ekkor kezdik el a Ratkó-unokák – az 1973 és 1977 között született nagyszámú generáció – mérlegelni a nyugdíjba vonulást. Ennek következményeként a nyugdíjasok száma fél évtized alatt több mint háromszázezer fővel növekedhet a jelenlegi kétmillióról 2,3 millióra.

A nyugdíjkorhatár emelésének indokai

A nyugdíjkorhatár emelésének fő indoka, hogy hosszabb ideig aktív járulékfizetőként élhessünk, és ezzel csökkentsük a nyugdíjas éveink számát. Az Európai Unió átlagában 65 éves korban a férfiak várható élettartama 17,3 év, míg a nőknél 20,9 év. Ezzel szemben Magyarországon 65 éves korban a férfiak várható élettartama mindössze 13,2 év, a nőké pedig 17,3 év. Ez azt jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan 13-14 évet, míg egy magyar nő 20-21 évet tölt nyugdíjasként. A nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulásának korcentruma 61-62 év körül mozog. Jelenleg a 65 éves kort a férfiak 73%-a, míg a nők 87%-a éli meg.

A jövő kihívásai

Fontos megjegyezni, hogy a következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, hiszen az időskorban várható élettartam is emelkedni fog. Így az Y generációnak és a náluk fiatalabb Z és Alpha generációknak fel kell készülniük arra, hogy akár negyedszázadon át is nyugdíjasok lehetnek.

Nemzetközi tendenciák

Az Európai Unió összes olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ahol az még nem éri el a 65 évet. Jelenleg Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban és Romániában a nők, továbbá Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, valamint a 1961 előtt született finn férfiak és nők esetében alacsonyabb a 65 évnél a nyugdíjkorhatár.

Tagállami eltérések

Akiknél a nyugdíjkorhatár már most is 65 év vagy annál magasabb, jellemzően a várható élettartam alakulásától teszik függővé a jövőbeni emelési terveiket: a 27 EU-tagállamból 13 már bevezette ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Csehország és Bulgária. Ezt a megoldást javasolja az EU Magyarország számára is, a 2025-re tervezett nyugdíjreform egyik kulcselemében.

Európai emelési tervek

Európában különféle emelési terveket láthatunk: Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre emelkedik a korhatár, míg Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban pedig 2050-től 69 év 9 hónapra nő. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségek érhetők el, ahol jelenleg 63 és 69 év között lehet igényelni a nyugdíjat, de minél korábban kér valaki nyugdíjat, annál kisebb lesz az ellátása.

Magyarország helyzete

Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklus során a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében. Jelenlegi nyugdíjkorhatár magasabb mint 11 EU-tagállamban, így Farkas András állítása szerint nincs szükség a rövid távú korhatáremelésre – hangsúlyozza, hogy Magyarországon a nyugdíjkorhatár eddig gyorsabban nőtt, mint a korhatár betöltésével várható további élettartam.