Az elmúlt évtizedben Magyarországon robbanásszerűen nőtt a fotovoltaikus naperőművek száma, ami jelentős előnyökkel jár a tiszta, megújuló energiaforrások terjedésében. Ugyanakkor a naperőművek túlsúlya miatt a villamosenergia-termelésben új kihívásokkal kell szembenézni a hálózatok és a rendszerirányítók számára.

A Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján érintett témák között szerepel a hazai földgáz kitermelés helyzete és az ellátásbiztonsági kérdések, amelyeket boszorkányként kísért a korábbi gázpiaci válság. Míg napközben Magyarország már több villamos energiát termel, mint amennyit fogyaszt, ez az arány éjszaka drámaian megfordul, hiszen az exportátmérő órák után hirtelen magas import szükségletek merülnek fel. Az esti import gyakran 100 euró/MWh feletti áron történik, ami jelentős terhet ró a hazai ellátás biztonságára.

A HUPX grafikona azt mutatja, hogy a napközbeni áramdömping idején gyakran negatív árak alakulnak ki, ami a naperőművek „kannibalizációs hatása” miatt van, ahol a termelők kénytelenek fizetni azért, hogy elvigyék tőlük az energiát. Az esti órákban viszont a magas kereslet és a kínálati szűkösség miatt az árakat megugrasztják. Ezért a hazai energiaellátás biztonságának növelése érdekében a szélenergiák kulcsszerepet játszhatnak, mivel ellentétben a naperőművekkel, a szélgenerátorok az éjszaka folyamán is képesek termelni.

A valóságban a szélenergiák termelése leginkább a késő esti és a hajnali órákban csúcsosodik, így biztosítva a szükséges plusz energiát az éjszakai csúcsidőszakokban. A nyári hónapokban, amikor a napsütéses órák száma magas, és a hőmérséklet is emelkedik, a légkondicionálók használatával együtt a fogyasztás is ugrásszerűen megnő. Ekkor fordul elő, hogy a magyar villamosenergia-rendszer terhelése a legmagasabb, amikor a napelemek már nem képesek termelni, így e periódusokban a legmagasabb importarányok jellemzőek. Például július 16-án este, amikor a rendszer terhelése elérte a 7036 megawattot, az import aránya 40% volt a hazai ellátásban, még a jelentős napenergia termelés mellett is.

A környezeti fenntarthatóság mellett a szélenergiák fejlődése szintén támogatja a hazai energiaügyet, mivel csökkentheti az ország importfüggőségét, ezáltal növelve az energiaszuverenitást. Ahogy a Regionális Energiakutató Központ (REKK) tanulmányai mutatják, a magyar szélenergiák jelentős potenciállal bírnak. Amennyiben a kapacitásokat sikerülne növelni, a hazai turbinák a jelenlegi körülbelül 325 MW helyett akár 500 MW termelést is elérhetnének a jövőben, jelentősen hozzájárulva a hazai fogyasztás kielégítéséhez lesz szükséges import csökkentéséhez.

A kormány céljaként 2030-ig 12 GW naperőmű kapacitás kiépítése szerepel, melyhez a szélenergiát alkalmazva 4 GW hozzáadása még inkább kedvezőbb lenne gazdaságilag és környezetileg is. A tervezett fejlesztések mellett a rendszer rugalmasságát növelő tárolókapacitások és új erőművek építése is elengedhetetlen a megújuló források maximális kihasználásához.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőbeni szélenergia projektek megvalósítása érdekében a jelenlegi szabályozási akadályokat mielőbb fel kell számolni. Az energiapolitikánk tehát arra összpontosít, hogy Magyarország a megújuló energia, különösen a szélenergia kincstárává válhasson, és a jövő generációk számára is biztosítsa a tiszta és fenntartható energetikai megoldásokat.