Új módszer a szennyvízben előforduló fertőző betegségek nyomon követésére

Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének kutatói egy innovatív módszert mutattak be, amely lehetővé teszi a szennyvízben előforduló fertőző betegségek nyomon követését. Ez az új technika különösen fontos lehet, mivel egyszerre több ezer fenyegető kórokozó azonosítására is képes, így segíthet a közegészségügyi megelőzésben.

Szennyvíz mint egészségügyi adatforrás

A szennyvíz az elmúlt években egyre jelentősebb forrássá vált az anonimizált egészségügyi adatok gyűjtésére, elsősorban a nagyvárosi lakosság körében. A COVID-19 világjárvány alatt a szennyvízvizsgálatok kulcsszerepet játszottak a vírus koncentrációjának nyomon követésében, azonban a hagyományos PCR-módszerek csak egy-egy kórokozót tudnak kimutatni.

Metagenomikai alapú megközelítések

A kutatás során metagenomikai alapú folyamatokat alkalmaztak, amelyek lehetővé teszik a baktériumok és vírusok jelenlétének egyidejű kimutatását a szennyvízben, így pontosabb képet adhatnak a közegészségügyi helyzetről.

Városi bélmikrobiomok összehasonlítása

A kutatás során elemzett minták között nemcsak a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepről gyűjtött adatokat találjuk, hanem más városok, mint Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam mintáit is, amelyek összehasonlítása új betekintést nyújt a különböző városi bélmikrobiomokba.

A közegészségügyi adatok értéke

Ezek az adatok különösen értékesek, mivel minden város saját egyedi baktérium közösségekkel rendelkezik, amelyek változásait részletesen nyomon lehet követni. Az elemzések által lehetőséget kapnak a kutatók arra, hogy felmérjék, a baktériumok, vírusok és antimikrobiális rezisztens gének egyes csoportjai honnan származnak: emberekből, állatokból vagy környezeti forrásokból.

Költséghatékonyság és jövőbeli járványok

A metagenomikai vizsgálatok költségesek lehetnek, azonban az általuk nyújtott adatok költséghatékonysága a folyamatos adatrögzítés révén növekszik. Ezzel a módszerrel nemcsak a jelenlegi fertőző betegségek azonosítása válik egyszerűbbé, hanem lehetséges jövőbeli járványok előrejelzése is.

Kutatás publikálása

A kutatásról szóló részletes cikk a Nature Communications folyóiratban jelent meg, ami tovább erősíti a metagenomikai alapú megközelítések fontosságát a környezeti monitorozás területén.