Jedlik Ányos, a magyar tudományos élet egyik kiemelkedő alakja, 1800. január 11-én született a felvidéki Érsekújvár melletti Szímőn. Szülei nem voltak gazdagok, de mindent megtettek azért, hogy biztosítsák fiuk számára a tanulást. Ányos édesanyja magyar volt, és a nagyszombati elemi iskolában szlovákul is megtanult.

Tanulmányait Pozsonyban folytatta, ahol elképesztő nyelvtudásra tett szert, többek között a latinra és németre is. Végül a Pesti Egyetem professzora lett, ahol igen jelentős munkásságot fejtett ki fizikából és természetrajzból.

A világ első dinamója

Jedlik már 1827-ben megalkotta a világ első elektromotorját, amelyet ő „forgonyának” nevezett. Ezt Oersted dán fizikus felfedezése tette lehetővé, miszerint az elektromos áram mágneses hatást fejt ki. Nem sokkal később - 1831-től - pozsonyi akadémiai tanár, majd 1840-től a pesti egyetem professzora lett. Az általa kidolgozott elveket és találmányokat a tudományos világban sokáig figyelmen kívül hagyták.

A fröccs születése

Az 1840-es évek elején Fáy András pesti préházában találkozott a reformkori értelmiség, köztük Jedlik Ányos is. Itt, a Fóti préházban rendezett összejövetelen Jedlik hozott egy különleges új italt, amely végül a fröccs néven vált ismertté. Az este folyamán, amikor éppen borozgattak, Jedlik szikvízzel hűtötte le a bort, ezzel megszületett a szódavíz és bor házassága, a fröccs.

A nevének kiválasztása pedig érdekes fordulatot vett: Vörösmarty Mihály kritizálta az italt, mondván, hogy a „spritzer” túlságosan németes, ezért inkább a „fröccs” nevet javasolta. Ekkor íródott meg Vörösmarty híres Fóti dal c. költeménye is, melyben a bor és a fröccs fenséges élvezetét énekeli.

A fröccs mára az ország egyik legkedveltebb italává vált, guanóval, citrusfélékkel és számos ízesítéssel készítik. A régi préház, ahol Jedlik Ányos újítása született, ma is áll, étteremként működik, emléket állítva a magyar gasztronómia egy fontos fejezetének.

Jedlik Ányos a nyelvújításban

Jedlik Ányos nem csupán találmányairól híres, hanem a nyelvújító mozgalomba is aktívan bekapcsolódott. Az ő nevéhez fűződik a „hátrány” kifejezés megalkotása, amely a német „Vorteil-Nachteil” szópár mintájára készült. A 20. század elején Ferenczy Viktor bencés fizikus szintén a Jedlik által alkotott szavakat kutatta, és megállapította, hogy körülbelül kétszáz új szó fűződik a nevéhez, amelyek a mai műszaki nyelvben is használatosak.

Jedlik Ányos öröksége tehát nemcsak tudományos felfedezéseiben, hanem a magyar nyelv gazdagításában is megnyilvánult, amelyek ma is jelen vannak a mindennapjainkban.