Manapság a leggazdagabb emberek listája tele van ismert nevekkel, mint Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója, Jeff Bezos, az Amazon megálmodója, valamint Mark Zuckerberg, a Meta (korábbi Facebook) vezetője. De mindezek a modern milliárdosok összvagyona elhalványul I. Músza, a 14. századi Mali Birodalom uralkodója gazdagsága mellett.

I. Músza, aki 1280 körül született, az afrikai Mali Birodalom jelentős vezetője lett, miután 1312-ben megszerezte a trónt. Irányítása alatt kibővítette birodalmát, amely a mai Mali, Szenegál, Gambia, Guinea, Niger és Nigéria egyes területeit foglalta magában. Músza a gazdaságát elefántcsont, só és arany kitermelésére alapozta, és ezzel városokat épített, mint Timbuktu és Gao, amelyek a kulturális és tudományos élet központjaivá váltak.

Míg a modern milliárdosok főleg a technológiai iparból gazdagodtak meg, Músza vagyonának alapja az aranybányászat volt, amely a kor legértékesebb nyersanyaga volt. Becslések szerint I. Músza vagyona elérte a 400 milliárd dollárt, ami messze felülmúlja a mai leggazdagabbak, mint Elon Musk (körülbelül 270 milliárd dollár) vagy Jeff Bezos (körülbelül 210 milliárd dollár) vagyonát.

Músza 1324-ben zarándoklatra indult Mekka felé, ami során óriási karavánt vezetett, közel 100 teve cipelhette a gazdag terhet, amely tiszta aranyból állt. A zarándoklat során az aranyköltekezése annyira felborította Egyiptom gazdaságát, hogy az arany ára drasztikusan zuhant, és csak tizenkét év múlva állt helyre.

A világ kulturális öröksége szempontjából Músza jelentős hatást gyakorolt, visszatérve a zarándoklatról, tudósokat és építészeket hozott magával, hogy a fénypontja, a Dzsingarejber mecset, megépüljön. Az építkezések mellett kialakította Timbuktu híres könyvtárait, ahol a legnagyobb értékű kéziratok is megtalálhatók voltak.

Míg I. Músza gazdagságát nehéz pontosan felmérni, egyértelműen a történelem egyik leggazdagabb embere volt. A modern milliárdosok Rusziában még csak a történelem színpadán léteznek, míg Músza öröksége ma is ott él a kultúrában, tudományban és építészetben. Az ő története emlékeztet arra, hogy a gazdagság nem csupán pénzben, hanem a tudás és kultúra fejlesztésében is mérhető.