A legújabb kutatások alapján kiemelkedő fontosságúvá vált, hogy felismerjük, agyunk nem steril környezet, hanem különféle mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok és gombák otthona.

Szakértők most azt vizsgálják, hogy az agyi mikrobiom hogyan befolyásolja a demencia kialakulását és más idegrendszeri betegségeket. Az elmúlt években több esetet dokumentáltak, ahol fertőzések révén a demencia vált a fő problémává.

Például egy 30 éves nő, Nikki Schultek, akinek agyát egy baktérium támadta meg, egy idő után szklerózis multiplexre utaló tüneteket tapasztalt. Schultek, aki egészséges életmódban élt, hirtelen kognitív panaszokkal és légzési nehézségekkel küzdött. Szükséges volt, hogy az orvosok alapos vizsgálatokat végezzenek, ugyanakkor a diagnózishoz és a kezeléshez vezető úton az orvosi közösség rájött, hogy az ő esetében egy baktérium, a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi állt a háttérben. A kezelés antibiotikumokkal történik, de a Borrelia eltüntetése a szervezetből nem egyszerű, különösen, ha az agyban is jelen van.

Egy másik történetben egy 70 éves páciensnél a Cryptococcus neoformans nevű veszélyes gomba került előtérbe. Az Alzheimer-kórral diagnosztizált beteg kognitív hanyatláson ment keresztül, amely miatt nem tudott önállóan mozogni. Miután felfedezték a gombafertőzést, gombaellenes kezelést kapott, ennek hatására képes lett újra autót vezetni és kertészként dolgozni.

Az eddigi kutatások arra is rávilágítottak, hogy sok esetben a demencia visszafordítható lehet, ha a háttérben álló fertőzéseket sikerül kezelni. Richard Lathe professzor, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, az agyi mikrobiom vizsgálatával foglalkozik, és azt mondja, hogy az agy hasonlóan működik, mint a bélflóra: ha a mikrobiom egyensúlya felborul, az gyulladáshoz vezethet, ami negatívan befolyásolja az agy működését.

A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy pontosan mivel okoznak demenciát ezek a mikroorganizmusok. Kiderült, hogy a legtöbb esetben bakteriális fertőzések, mint például a Lyme-kór baktériuma, a Borrelia játszanak kulcsszerepet. Azonban vírusok, például a herpes simplex és a zoster is besorolhatóak a rizikótényezők közé.

A kutatók célja, hogy megértsék, milyen tényezők vezetnek a gazdatest fogékonyságához e kórokozókkal szemben, hogy véglegesen megelőzhessék az olyan degeneratív betegségeket, amelyek végső soron demenciát okozhatnak. Ha sikerül felfedezniük a fertőzéseket, akkor kevesebb embernek lesz szüksége hosszú távú kezelésekre, és több demenciában szenvedő páciensnek adhatnak reményt a felépülésre.

A tudományos közösség figyelemmel kíséri a fejlődéseket, és bízik abban, hogy a jövőben jobban megérthetjük az agyunk és mikrobiomunk közötti kapcsolatokat, amelyek alapvető szerepet játszhatnak az egészség megőrzésében és a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.