A film alapját Sigrid Nunez 'Egy Életen Át' című regénye adja. Míg a könyv egy lebilincselő érzelmi utazás, addig "A Szomszéd Szoba" nehezen felel meg a hasonló elvárásoknak. Az elvégzett munka szép, de érezhető, hogy a magasra tett mérce túlságosan is összetett a rendező, Pedro Almodóvar számára.

A történet középpontjában Ingrid (Julianne Moore) és Martha (Tilda Swinton) barátsága áll, akik hosszú évek után találkoznak újra, miután Martha súlyos betegségben szenved. A film drámai fordulata akkor következik be, amikor Martha kérdéses módon Ingridet kéri meg, hogy segítsen neki egy illegális eutanáziában, ami végleg megváltoztatja a kapcsolatuk dinamikáját.

Almodóvar klasszikus vizuális stílusát megőrzi a film, ahol a színek jelentős szerepet játszanak. A rózsaszín és a szürke kontrasztja nem csupán a karakterek hangulatát tükrözi, hanem a történet mélyebb rétegeit is kifejezi. Martha állapota szimbolikusan köszön vissza az őt körülvevő szürkületben, míg Ingrid élénksége a színes hátterekben is megjelenik.

A cselekmény központi helyszínei közé tartozik egy New York-i apartman és egy letisztult, modern nyaraló, ahol Martha végső útját tervezgeti. Az apartman tele van élettel és történetekkel, míg a nyaraló helyszíne a végső nyugalom forrása. A színhelyek kontrasztja is a női kapcsolatok fejlődését szimbolizálja, ami megmutatja az emberi érzelmek sokszínűségét és komplexitását.

Habár a film erősen fókuszál a barátságra, a történet mélységei nem mindig találják meg az utat a nézőhöz. A karakterek közötti interakciók néha túl direktek és átlátszóak ahhoz, hogy fenntartsák a misztikumot, ami néhány Almodóvar filmre jellemző. Nunez regényének inspirációja miatt a párbeszédek némelyike klisésnek tűnik, az érzelmi kapcsolatok pedig nem mindig a várt súlyossággal bírnak.

A film erőteljes kulturális utalásokat is tartalmaz, mint például James Joyce 'A Holtak' című művének idézete, amely kiemelt helyet kap a történetben. Almodóvar a festők nevének említése mellett a művészi világ hatalmas hatását is magával viszi, így a nézők a festett pillanatokban is a történet mélyebb értelmét kereshetik.

A film csúcspontján, a feszültséggel teli zárójelenetben, az eutanázia kérdése, amely egy ugyancsak megosztó debattához vezethet, még inkább megerősíti a főszereplők belső vívódásait. Mint tudjuk, Almodóvar művészetét a komplex emberi érzelmek és helyzetek pontos ábrázolása jellemzi, és ez itt sem kivétel.

Végül, "A Szomszéd Szoba" egy vizuálisan lenyűgöző, de érzelmileg üres film, amelyben a mélyebb filozófiai és morális kérdések középpontba kerülése elmarad. Mindezek ellenére a nézők számára mindezek együtt egy érdekfeszítő, de drámai tapasztalatot nyújtanak, a kedvelők számára pedig Almodóvar régóta várt angol nyelvű próbálkozása, ami sajnos nem éri el a klasszikusait.

6,5/10