Az importált termékek és szolgáltatások fogyasztása komoly hatással van a magyar bruttó hazai termékre (GDP). A rövid távú negatív hatások mellett hosszú távon is érezhetők az importfölény következményei, ahol a magyar gazdaság mára már függetlenné válhat az importtól. A helyzet drámaian megváltozhat, ha az import mennyisége eléri azt a szintet, amely már jelzi a gazdasági függőséget.

A termelési kapacitások elvesztése, a kereskedelmi egyensúlytalanságok fokozódása és az árfolyam-ingadozások az importfedezet következményei. Ezen kívül a társadalmi hatások is aggasztóak; a munkahelyek megszűnése és a jövedelmi egyenlőtlenségek növekvő mértéke mind eredményezhet vállalkozások bezárását, és csökkentheti a versenyképességet.

Ám nemcsak hátrányok terhelik a helyzetet, hiszen az importálás lehetősége az áru- és szolgáltatásellátás növekedését is magával hozhatja. A külföldi források kihasználása olcsóbb termelési költségekhez és jobb alapanyagokhoz juttathatja a hazai ipart, hiszen a méretgazdaságosság révén alacsonyabb árakat érhetünk el.

A nyitott gazdaság számos előnnyel járhat. Az importtal kapcsolatos függőség csökkenése erősítheti a hazai termelést, amit a tiszta, környezetbarát források alkalmazása is támogat. Számos nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, innovációs készségek fejlesztése és új munkahelyek létrejötte is szervesen összekapcsolódik ezzel a folyamattal.

2023-ban a magyar GDP-hez viszonyított import aránya körülbelül 76%-ot sengetett. Ez a mutató V4-es összehasonlításban nem kiugró, azonban figyelmet érdemel, hiszen valószínűleg a hazai gazdaság stabilitásának mutatója is. A magyar gazdaság a 2000-es évek elején még a legmagasabb import/GDP mutatóval rendelkezett Európában, de azóta ez a tendencia megfordult.

A 2009-es és 2020-as évek válságai során a jellemzően visszaesett importfogyasztás, és most újra jelentős növekedést láthatunk, különösen az energetikai válság következményeként. A 2022-es helyzet és az azt követő válságok révén az összes V4-es ország import/GDP mutatója meredek emelkedésnek indult. Szlovákiában ez a mutató a 100%-ot is elérte, míg Magyarországon 95%-ot közelített meg.

Ezek a trendek arra mutatnak rá, hogy Magyarország gazdasági nyitottsága és a nemzetközi kereskedelembe való integrációja fokozatosan bezárulhat, így erősítve a hazai ipar erősségeit, és további lehetőségeket biztosíthat a jövőbeli fejlődéshez. A kérdés csupán az, hogy tudatos kormányzati támogatások és helyi források mobilizálásával fenn tudjuk tartani a gazdasági stabilitást a nemzetközi színtéren.