A menekültek beáramlása súlyos terhet jelent Ausztria számára is, különösen a családegyesítéseket illetően. A múlt évi választási kudarcot követően, amely a Karl Nehammer vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöld Pártból álló koalíciót érintette, a szavazók egyértelmű üzenetet küldtek. A Szabadságpárt (FPÖ) helyezkedett a győzelemhez, amely a választások során elsődleges célként tűzte ki az illegális bevándorlás korlátozását.

Az FPÖ, hiába nyert választást, nem tudott kormányt alakítani, így a kormányzás átkerült az ÖVP, a Szociáldemokrata Párt (SPÖ), és a Liberális NEOS koalíciójához. Az új kormány első intézkedései között szerepel, hogy meggyorsítja az illegális menekültek kitoloncolását és felfüggeszti a családtagok befogadását.

Christian Stocker kancellár nyilatkozata szerint a döntés összhangban áll az Európai Unió veszélyhelyzeti szabályaival, amelyek lehetővé teszik a nemzeti szabályozások kiigazítását, ha bármilyen tagország belső biztonsága veszélyben van.

Claudia Plakolm, családügyi miniszter megerősítette a „stopgomb” megnyomásának szükségességét. Elmondása szerint a családtagok beáramlása tovább fokozza a már amúgy is túlterhelt oktatási és egészségügyi rendszert. A rendelkezés már május közepétől ideiglenesen életbe léphet.

A Miniszterek Tanácsában született meg a döntés, amelyet a Parlament elé terjesztenek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a közrendet veszély fenyegeti, így Ausztria eltérhet az uniós menekültügyi jognak. Az új szabályozást 2026. szeptember végéig vezetik be, legfeljebb 2027 májusáig.

A miniszter kifejtette, hogy tervezik az úgynevezett integrációs barométer bevezetését is, amely értékelné, hogyan terhelik az oktatási rendszert és a lakáspiacot az Ausztriában befogadott menekültek családtagjai. Kiemelte, hogy „súlyos esetekben” kivételek is lehetségesek.

Az ORF jelentése szerint az elmúlt két évben körülbelül 12 ezer menedékkérő érkezett Ausztriába. A családegyesítési kérelmek száma azonban a korábbi évekhez képest csökkent, idén eddig alig több mint hatvan ilyen kérelmet nyújtottak be. Jogi szakértők kételyeiket fejezték ki a kormány döntésével kapcsolatban, mivel eddig egyetlen tagállam sem járt sikerrel hasonló kezdeményezéssel az Európai Bíróság előtt.