A kérdés, hogy hogyan jutnak különböző következtetésekre a kutatók, rendkívül bonyolult. Az adatokban gyakran jelennek meg statisztikai torzítások, zavaró tényezők, gazdasági érdekek és eltérő definíciók, ami megnehezíti a konklúziók levonását. A szakértők között sem mindig egyértelmű a konszenzus a bizonyítékok értelmezésében.

A nők esetében napi egy, a férfiaknál pedig napi két ital feletti fogyasztás komoly egészségügyi kockázatokkal járhat, mint például rák, szívproblémák, májbetegségek és kognitív zavarok. Sok kutató egyetért abban, hogy az alkoholizmus súlyos egészségügyi probléma, így senki sem javasolja az alkoholfogyasztás elkezdését egészségi előnyök miatt.

Az alkoholfogyasztás már régóta szorosan összefonódik a rák kockázatával is, a kutatásokat végző tudósok álláspontja szerint minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál magasabb a kockázat. A National Academies jelentése szerint például a mérsékelt italozók körében 10%-kal nő a mellrák kockázata a soha alkoholt nem fogyasztókkal szemben.

A középmennyiségű alkoholfogyasztás növeli a fej-nyaki, nyelőcső-, vastagbél- és mellrák kockázatát, és már heti néhány ital is mérhetően fokozza a nyelőcső- és mellrák kockázatát. A szakértők általában abban is egyetértenek, hogy az alkalmi vagy kis mennyiségben történő alkoholfogyasztás egészségügyi hatása – legyen az pozitív vagy negatív – csekély.

Miért ennyi ellentmondás?

A '90-es években terjedt el a nézet, hogy napi egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. Későbbi kutatások azonban megkérdőjelezték ezeket az összefüggéseket, mint például egy 2017-es tanulmány, amely szerint a mérsékelt ivás is hozzájárulhat az agy állapotának romlásához. A WHO 2022-es jelentése pedig világossá tette, hogy nincs biztonságos alkoholfogyasztási szint.

A probléma részben abban rejlik, hogy az alkohollal kapcsolatos kutatások nagyrészt megfigyelési alapúak, nem kontrollált kísérleteken alapulnak, így nehezen mutathatók ki ok-okozati összefüggések. Ezen izraeli a tanulmányok nem különítik el azokat, akik soha nem ittak, azoktól, akik egészségügyi okok miatt hagyták abba az ivást, ami torzíthatja az eredményeket.

Az alkohollobbi és a szigorú absztinenciát hirdető szervezetek közötti harcban egyaránt találhatóak olyan kutatások, amelyek az alkoholfogyasztás előnyeit tárják fel, noha ezek aránya nem túl magas. Az irányelvek pedig nem veszik figyelembe az egyéni eltéréseket. Ha például valakinek fokozott a kockázata a rák szempontjából, érdemes lehet teljes mértékben lemondania az alkoholfogyasztásról. Végső soron az alkoholfogyasztás kérdése egy személyes döntés, amelyet mindenkinek saját magának kell meghoznia. Figyeljünk oda egészségünkre, és tartsunk mértéket!