A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a mesterséges intelligenciát (MI) egyre inkább arra használják fel, hogy befolyásolják az online döntéshozatalt – írja a The Guardian. A jövőbeli szándékgazdaságban az MI-asszisztensek képesek lesznek nemcsak megérteni, hanem előre is jelezni az emberek szándékait, és ezeket az adatokat értékesíteni olyan vállalatoknak, amelyek beruháznak az új technológiákba.

A Leverhulme Jövő Intelligenciaközpont (LCFI) kutatói becslése szerint a szándékgazdaság új irányt mutat a figyelemgazdaság után, amely már napjaink üzleti környezetét uralja. Az online térben a cégek most már nem csupán arra törekednek, hogy elnyerjék a felhasználók figyelmét, hanem arra is, hogy a felhasználók szándékait és preferenciáit kinyerjék az adatokból.

Dr. Jonnie Penn, az LCFI technológiai történésze figyelmeztet arra, hogy "Az emberek figyelme már évtizedek óta az internet fizetőeszközévé vált. Az online gazdaság motorja a közösségi média platformok, mint a Facebook és az Instagram." Ha nem történik megfelelő szabályozás, a szándékgazdaság komoly hatással lehet az emberek szabad választásaira és magánéletére.

A kutatók javasolják, hogy kezdjünk el gondolkodni azon, milyen hatással lehet az emberek motivációjára egy ilyen piac. A szándékgazdaság a szabad sajtóra és a fair versenyre is kihatással lehet. A mesterséges intelligencia fejlődése tehát sokkal mélyebb kérdéseket is felvet, mint pusztán az online reklámok megjelenítése.

A tanulmány szerint a nagy nyelvi modellek (LLM) képesek lesznek a felhasználók szándékos viselkedési és pszichológiai adatai alapján előre jelezni és irányítani a felhasználókat. Ezek a modellek valós időben képesek feldolgozni az információkat, ilyen például, ha a felhasználó egy adott film megnézésére gondolt aznap. Elképzelhető, hogy az MI még javaslatokat is tesz a jövőbeli terveikről, mint például: „Említetted, hogy szeretnéd megnézni a legújabb Pókember filmet, foglaljam neked a jegyet?”

A kutatók felvázoltak egy forgatókönyvet, ahol az LLM-ek dinamikusan generálják a javaslatokat a felhasználók viselkedése és pszichológiai profilja alapján. Az MI modellek vélhetően alacsony költséggel dolgoznak, miközben képesek meglátni a felhasználók bioritmusait, politikai beállítottságát és más személyes jellemzőit is, hogy maximalizálják egy adott cél, például a mozijegy eladásának esélyeit.

Az MI-képességek tehát sok szempontból forradalmasíthatják a hirdetési ipart, de fennáll a veszélye annak is, hogy a felhasználók személyes adataihoz úgy juthatnak hozzá, hogy arról nem is tudnak.

Például a Meta MI-modellje, a Cicero, jövőbeli lehetőségei közé tartozhat, hogy személyesen célozza meg a hirdetéseket, ajánlva repülőjegyeket, szállodákat, a felhasználók viselkedése és a chatbotokban megosztott információk alapján. A kutatás arra is figyelmeztet, hogy míg ezek a fejlesztések fejlődnek, a potenciális kockázatokkal is számolni kell.

"A tudatosság a kulcs. Ha tudjuk, mi vár ránk, minimalizálhatjuk a kedvezőtlen következményeket" – mondta Penn. Az MI tehát nem csupán egy új technológia, hanem átfogó társadalmi és etikai kérdéseket is felvet, és ezáltal figyelmeztető jeleken keresztül segíthet bennünket abban, hogy tudatosabban éljük életünket az egyre közelgő digitális jövőben.