Az emberiség hosszú időn keresztül, mintegy 200 ezer éven át, vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. Csak a neolitikus forradalom idején, körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt, kezdett el teret hódítani a mezőgazdaság, változást hozva ezzel a társadalmi struktúrákban. Az Agrárforradalom terjedése különböző földrajzi területeken történt, beleértve Mezopotámiát, Szubszaharát, Dél-Kínát és a mai Egyesült Államok keleti részét.

A kérdés, hogy miért következett be ez a lépés, továbbra is vitatott. A hagyományos nézetek szerint a mezőgazdaság az élelmiszer elérhetőségét javította, de sok régészeti bizonyíték azt mutatja, hogy az első mezőgazdasági társadalmak, bár több élelmiszert termeltek, nem feltétlenül éltek jobban hajdani vadászó-gyűjtögető elődjeikhez képest. Az elsődleges élelmiszer-források csökkenése, és a váltás a mezőgazdaságra a táplálkozás minőségromlásához vezetett.

Alternatív magyarázatok a klímaváltozással kötik össze az agrárforradalom megjelenését. A legutóbbi jégkorszakot követő felmelegedés kedvező feltételeket teremtett a növénytermesztés számára, ugyanakkor a klíma szárazabbá válása nehezítette a gyűjtögetést. A növekvő népesség és a jégkorszak utáni klímaváltozások miatt az emberek a kedvezőbb éghajlati viszonyokkal bíró területeken telepedtek le.

Andrea Matranga, a Torinói Egyetem kutatójának új tanulmánya, amely a Quarterly Journal of Economics-ban jelent meg, további magyarázatokat nyújt. Szerinte a mezőgazdaság és a letelepedés között szoros kapcsolat áll fenn, amelyet az évszakok váltakozásának fokozódó világosabbá válása is segített. A kutatás alapján a nem elégséges élelmiszer-készletek és a csapadék mennyiségének ingadozása hozzájárult a földművelés irányába való elmozduláshoz.

Matranga elmélete szerint a klímaviszonyok változásai a vadászó-gyűjtögető életmódban okozott instabilitáshoz vezettek, amely fokozta a stabilabb mezőgazdasági megoldások iránti keresletet. Az “élelmiszer-biztonság” megteremtése érdekében a társadalmak törekedtek arra, hogy telepedjenek le és raktározzanak be.

Mindezek a folyamatok kulcsszerepet játszottak a korai civilizációk fejlődésében, és rámutatnak arra, hogy a természeti környezet, a klímaváltozás és a társadalmi dinamikák összetett kölcsönhatásai formálták az emberi kultúrák alakulását. Lehetséges, hogy a modern társadalmak jövőbeli kihívásait is mindezek a tényezők fogják befolyásolni, így a megértésük elengedhetetlen a fenntartható fejlődés érdekében.