A csiptechnológia a modern világ alappillére, hiszen nélkülözhetetlen számos iparágban, beleértve a mesterséges intelligenciát is, amely szédületes ütemben fejlődik. Az Intel, amely egykor a globális csipgyártás zászlóshajója volt, most sötét felhők gyülekeznek feje fölött.

Miért van ez így?

Az Intel évi körülbelül 55 milliárd dolláros bevételének fényében a cég a dél-koreai Samsung Electronics, az amerikai Nvidia és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) után már a piaci rangsor szélére került. Az Intel iránti kereslet csökkenése és a mértéktartó növekedés következtében 15 ezer alkalmazott elbocsátását tervezik - ez a szám pedig a legnagyobb mérettel bíró vállalatok esetében is sokkolónak számít.

A gyárépítési tervek, mint a magdeburgi üzem is, a német kancellár Olaf Scholz és a koalíció aggodalmát is felkeltették, mivel a hirtelen esés nemcsak az Intel, hanem Németország gazdasági helyzetét is veszélyezteti. Sőt, az Európai Unió csipgyártással kapcsolatos globális ambíciói is veszélybe kerültek, mivel a célkitűzés, miszerint 2030-ra Európa képes lesz a félvezetők egyötödét előállítani, immáron kétségessé vált.

Piaci aggodalmak az Egyesült Államokban

Miközben az amerikai piacon is egyre növekvő aggodalom tapasztalható, hiszen a Biden-adminisztráció által 50 milliárd dolláros támogatási programmal tervezett investíciók arra irányultak, hogy az Intel megerősítse pozícióját a félvezetőgyártásban. Novemberben a választások közeledtével különösen nagy nyomás nehezedik a vállalatra, hogy változást sürgessenek.

Magyar szakemberek szempontjából

A helyzet különösen érinti a magyar szakembereket is, akik büszkék Andrew Grove-ra, a magyar származású üzletemberre, aki az Intel egykori vezetője volt. Grove öröksége a vállalat globális sikereinek kulcsa volt, hiszen ő mindig a technológiai fejlődés élén állt. Most azonban a magyar fiatalok aggódhatnak, hiszen ha az európai csipproblémák nem oldódnak meg, Magyarország is a lemaradás sorsára juthat.

Versenytársak és jövőbeli tervek

Az Intel jövőbeli tervei kérdésessé váltak, és a versenytársak, mint az AMD vagy a Qualcomm, lehetőséget látnak a pozícióik erősítésére, hiszen a válság lehetőséget teremt számukra a piac még dominálóbb megszerzésére.

Gelsinger, aki 2021-ben csatlakozott az Intelhöz, hogy helyreállítsa a cég korábbi dicsőségét, most a legnehezebb feladat előtt áll. Kérdés, hogy sikerül-e a vállalatot újjáépíteni, vagy végül a versenytársak aratják le a gyümölcsöket? Az Intel története figyelmeztetésként szolgálhat más cégek számára is, hogy a technológiai fejlődés kulcsfontosságú, és a változásokhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen. A kérdés már csak az, hogy Andy Grove tanácsa - "Hagyd uralkodni a káoszt; aztán válj a káosz urává" - működni fog-e, vagy a cég végleg elveszíti helyét a csipgyártás élvonalában.