Az elmúlt négy évben viszonylag csendes időszakot élt meg a szíriai polgárháború, a frontvonalak stabilizálódni látszottak, és sokan úgy vélték, hogy a több mint egy évtizede tartó konfliktus végre nyugvópontra érkezett. Azonban a múlt héten bekövetkezett fejlemények gyökeresen átalakították a helyzetet: a korábban győztesnek tekintett kormányerők összeomlottak, és az iszlamista frakciók hatalmas területek fölött vették át az irányítást, különösen Szíria legnagyobb népsűrűségű és gazdaságilag kiemelkedő részein. A Hajat Tahrír al-Sham (HTS) volt az egyik kulcsszereplője a támadásnak, amelyről érdemes hosszabb távon beszélni.

A 2011-ben kezdődő szíriai kormányellenes zavargások fegyveres összecsapásokba torkolltak, és hamarosan több városban is létrejöttek ellenálló csoportok. E körülmények közt az al-Kaida, valamint más kisebb fegyveres alakulatok is felbukkantak, jelezve, hogy a világ minden tájáról érkező iszlamisták készen álltak a harcra.

A HTS nem összekeverendő a radikálisabb ISIS-szel, noha van átfedés a csoportok között. A HTS története 2011-ig vezethető vissza, amikor az iraki dzsihadista csoport vezetője, Abu Bakr al-Baghdadi parancsára Abu Muhammad al-Dzsavlani megalapította a Dzsabhat al-Nuszrát (JaN), amelynek célja a szíriai iszlamista alakulatok egyesítése és egy államszervezet létrehozása volt a területen.

Az al-Nuszra egy része nem fogadta el az ISI parancsait, és igyekeztek függetlenedni a csoporttól. Ennek ellenére az évek során a HTS folyamatosan erősödött, míg az ISIS 2017-től kezdve már kezdett visszaszorulni.

A szíriai iszlamizmus állandó átalakulása zűrzavart idézett elő, amely lehetővé tette a HTS számára, hogy a legnagyobb befolyással bíró szereplővé váljon az idlíbiai térségben. Különösen az utóbbi időszakban, amikor a kormányerők gyengélkedésével a HTS fokozatosan visszanyerte az irányítást a területek felett, elérte, hogy a nyugati államok szeme elől is eltűnjön.

A HTS fellépése a közelmúltban arra figyelmeztet, hogy a radikálisok nem tartoztak le a céljaik eléréséről, hanem titokban építkeztek, várva a megfelelő pillanatra. A közelmúltban Törökország földrengése is hozzájárult ahhoz, hogy a HTS erősebbé vált a térségben, hiszen kihasználhatták a humanitárius válságot és a nemzetközi segítséget, amelyet a kormányerők hátrányára fordítottak.

A helyzet a régióban a kormánypárti erők meggyengülésével és a szomszédos országok, például Törökország fokozott érdeklődésével egyre inkább kedvez a HTS-nek. Ráadásul a kormányzati képviseletek felé való egyre feszültebb viszonyok miatt a HTS nyíltan keresi a veszélyes szövetségeket, amely potenciálisan új kihívásokat jelenthet a regionális stabilitásban.

Miközben a helyzet egyre bonyolultabbá válik, a világ közvéleménye figyelmét egyre inkább a Szíriában zajló harcok irányítja, hiszen úgy tűnik, hogy a konfliktus újra fellángol. Az Iszlamisták mozgása újabb félelmetes forgatókönyvet hozhat a térségben, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányerők helyzete válságos lehet, és ezért sürgős nemzetközi figyelemre van szükség.