Shan Hanes, egy kansasi bank vezérigazgatója és kisvárosi lelkipásztor, több mint 24 év börtönbüntetésre ítélték, miután több tízmillió dollárt sikkasztott el. Hanes nemcsak saját megtakarításait, hanem a bankja és egyházi alapjait is kriptovalutás befektetésekre fordította. A csalások, amelyek áldozatai közé maga is bekerült, úgynevezett „disznóvágás” módszerével történtek, amely során a csalók először bizalmat építenek ki az áldozatokkal, majd pénzt csalnak ki tőlük.

A disznóvágás módszer Kínából indult, és világszerte elterjedt, így a téma még filmmé is vált, amely nagy kasszasikert aratott. Az online átverések áldozatai nemcsak a szakmai szempontból jól képzett emberek közül kerülnek ki, hanem idősebb, egyedülálló embereket is megcéloznak. A Scam Inc. című podcast sorozat feltárja az átverések széles spektrumát és az áldozatok sorsát.

A történetek között van, amikor például Edgard, egy szoftvercégnél dolgozó férfi, közel 78 000 dollárt (28,4 millió forintot) csaltak el tőle romantikus érdeklődés ürügyén, míg Rita, egy fülöp-szigeteki anya, aki egy jól fizető ügyfélszolgálatos állásra jelentkezett, szintén hasonló csapdába esett.

A podcast feltárja, hogy az online csalások mögött álló rendszerek igen kifinomultak. Különböző platformokon, mint randiappok és közösségi média, keresnek potenciális áldozatokat, akik sebezhetőek, magányosak, vagy küzdenek a szociális kapcsolatok kialakításával. Az Egyesült Államok FBI-jának szakértői szerint a csalók egyre inkább generatív mesterséges intelligenciát használnak, hogy még valósághűbb profilokat hozzanak létre. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jobban elrejtsék valódi céljaikat és még inkább manipulálják az áldozatokat.

2023-ban az online csalásokból származó veszteségek meghaladták a 75 milliárd dollárt, míg a becsült befolyás 40%-kal növekedett az előző évhez képest. Az áldozatok gyakran hatalmas adósságot halmoznak fel, hogy a csalások következményeit fedezzék, és gyakran olyan emberek szenvednek el jelentős veszteségeket, akiknek a legkevésbé szükséges lenne.

A csalások elleni védekezés érdekében fontossá vált a tudatosság növelése és a pénzügyi ismeretek terjesztése. Az online biztonság javítása érdekében a hatóságok és pénzintézetek igyekeznek edukálni a felhasználókat, hogy hogyan védhetik meg magukat a csalásoktól.