Az orosz propaganda legfőbb üzenete az, hogy Ukrajna egy bukott állam – ezt az üzenetet az Egyesült Államoktól kezdve Európáig széleskörűen terjesztik. E narratíva célja, hogy aláássa Ukrajna legitimációját és azt sugallja, hogy a nemzet nem érdemli meg a létezést. Oroszország a médiában és a digitális platformokon meglehetősen ügyesen alkalmazza az álhíreket, hogy ezt a képet erősítse az ország határain belül és kívül egyaránt.

A VoxCheck, a „Vox Ukraine” független elemző platform, által végzett kutatások bemutatták, hogy a mesterséges intelligencia nem csak a dezinformációban való segítségnyújtásra korlátozódik, hanem segíti az ukrán tényellenőröket is. Az orosz AI-alapú dezinformációk túlnyomó része nyilvánvalóan manipulált, gyenge minőségű, amelyek célja az, hogy elárasszák az ukrán digitális információs teret, így ne maradjon hely más megbízható források számára.

Az orosz propagandának az egyik legnagyobb erőssége az érzelem manipulálása – napjainkban ez életbevágóan fontos. Például a zaporizzsjai atomerőmű helyzete folyamatosan aggasztó, és a lakosság bizalmának fenntartása létfontosságú lehet a válságkezelés során.

A legfontosabb orosz dezinformációs narratívák évek óta változatlanok, leginkább Ukrajna korruptságának hangsúlyozása, mely a nyugati támogatás csökkentését célozza meg. Az orosz kormány propagandaaktivitásai különböző célcsoportokra irányulnak, például az európai állampolgáknak a korrupcióval kapcsolatos narratívák terjesztésével manipulálnak. Az ukrán társadalomnak szóló üzenetek az ukrán belső feszültségekre és kisebb botrányokra összpontosítanak, hogy megszaporítsák a bizalmatlanságot.

Az orosz dezinformációs ökoszisztéma meglehetősen kifinomult, és a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó történetekkel, valamint az ukrajnai orosz nyelvű médiamodellek betiltásával próbálják elérni céljaikat. A propaganda célja mindig az, hogy aláássa Ukrajna demokratikus értékeit, és félelmet keltsen az országban, elérve, hogy az emberek bármilyen társadalmi problémát a kormányra fogjanak.

A digitális tér információáramlása rendkívül gyors, sokszor megelőzi a hagyományos média reakcióját. A tényellenőrző szervezetek bent képzik magukat a közösségi médiában keringő álhírek leleplezésében. Az Ukrán kormány, valamint a nem kormányzati szervezetek középpontjában a médiatudatosság növelése és a lakosság ellenálló képességét megcélzó stratégiák állnak.

Fontos azonban megemlíteni, hogy Ukrajna függetlenségi harca óta az orosz propaganda célpontja lett. A 2014-es események után ugrásszerűen nőtt a dezinformáció ellenes fellépés. Az állami szintű intézmények, például a Stratégiái Kommunikációs és Információs Biztonsági Központ leállíthatatlanul dolgozik a valóság helyreállításán.

Az orosz propaganda helyzete különálló aspektusokat érintenek Ukrajnában a mély fake-hírek révén. Az AI által generált hamisítványok megnehezítik a tényellenőrzést, és a digitális fejlődés új kihívások elé állítja a hírfogyasztókat, aki nap mint nap bombázva van információkkal.

Összegzésképpen, az orosz propagandával való küzdelem 2023-ban kulcsfontosságú feladat az ukrán társadalom számára. Az új technológiák alkalmazása és a lakosság médiatudatosságának főbb alapelveire való építkezés segíthet abban, hogy a jövőben sikeresen ellenálljanak a manipulációs kísérleteknek. Az érzelmekkel való manipulációt meg kell előzni a média információs küldetéseivel és a hiteles helyi források támogatásával.