A magyar vállalkozói kör átalakulása évtizedek óta trendi téma. Az 1990-es évek elején a politikai és gazdasági rendszerváltás idején a legtehetségesebb fiatal közép- és idősebb generáció valósította meg üzleti ötleteit. Az első sikeres vállalkozók közül sokan jelentős tapasztalattal és kapcsolatokkal indultak, és sok esetben sikerült nekik hosszú távú, milliárdos forgalmat produkáló cégeket alapítaniuk.

Mostanra azonban a helyzet megváltozott. A cégek alapítói, akik nemcsak a vállalkozás ötletét hozták létre, hanem sokszor évtizedekig irányították is őket, nyugdíjba vonulnak. Sok esetben még mindig aktívan részt vesznek a cégek irányításában, de a szükséges menedzsment struktúrák hiányoznak. Az üzletek fenntartása érdekében egyre inkább szükség lenne új vezetők bevonására. De a potenciális vevők számára a személyes jelenlét és tapasztalat hiánya komoly kérdéseket vet fel a cégek értékének megítélésében.

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke szerint a helyzet sok hasonlóságot mutat a használt autók piacával. Az eladók irreálisan magas árakat várnak el az autóikért, míg a vevők jellemzően a piaci realitásokra támaszkodnak. Ennek következményeként a cégek közötti tranzakciók száma drámaian csökkent; a 2024-es adatok alapján a legtöbb üzlet kormányzati forrásból származik, míg a magánszektor számára alig van lehetőség a biztos megélhetésre.

Ahhoz, hogy a vállalkozások ne tűnjenek el, a szakértők konszolidációt javasolnak, amelynek keretében a cégek összevonásra kerülhetnek. Jutasi Zoltán, a tőzsdén jegyzett Navigator Investments Nyrt. elnöke megjegyzi, hogy a piacon sürgető szükség van a különböző iparágak összehangolására és konszolidációjára, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Mint kiemelte, a fejlődés érdekében érdemes középszintű menedzsmentet építeni – hiszen az automatikusan növeli a vállalkozások hatékonyságát.

Ezenfelül érezhető a hiány az exportáló cégek körében is, mivel a nemzetközi piac szigorúsága és a globális gazdasági helyzet is komoly kihívások elé állítja őket. A hazai vállalatok többsége nem képes azonnal alkalmazkodni a változó környezethez, a nyelvtudás és a nemzetközi tapasztalat hiánya miatt. Az ipar szakszerűsítésére törekvő cégeknek fel kell ismerniük, hogy a globalizált piacon való túléléshez új stratégiákra van szükség, például együttműködésre nagyvállalatokkal.

Az alapítók utódjaival legnagyobb gondot gyakorlatilag az okoz, hogy sok esetben a cég vezetése nem lévén fiatalos és dinamikus, eltávozik a piacról. A szakértők ezért hangsúlyozzák, hogy mindenképpen szükség van fiatalabb, innovatív emberek bevonására a cégvezetésbe, akik képesek a vállalkozások modernizálására, és arra, hogy új vásárlói bázisokat alakítsanak ki.

Mint azt a szakemberek megosztották, nagyobb országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a megfelelően képzett és motivált vezetők alkalmazása kulcsfontosságú lehet a válságkezelésben. Ahogy a magyar cégek közötti verseny fokozódik, képesek lehetnek új lehetőségek kiaknázására, amelyek stabilizálhatják a piaci helyzetüket és hosszú távon biztosíthatják a fenntarthatóságukat.

A legfontosabb tehát most az, hogy az alapítók felismerjék: nem a cégük eladásáról van szó, hanem a jövőjük biztosításáról.