A közelmúltban aggasztó hírek érkeztek, miután az Egyesült Államok szankciós listájára került Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, aki a korrupcióval kapcsolatos vádak árnyékában találta magát. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt hatalmával, hogy saját magát és a kormányzó párt tagjait gazdagítsa.

Pressman kiemelte, hogy Magyarország leggazdagabb emberei között a kormány vezetőinek családtagjai és üzleti partnerei is megtalálhatók, ami a korrupciós rendszer mélységét jelzi. A közpénzek átalakulása magánvagyonokká jelentős veszteségeket okozott a magyar állampolgároknak.

A hvg.hu megkereste a Tiborcz István által birtokolt BDPST Csoportot, és érdeklődtek, hogy indult-e bármiféle szankciós eljárás az Egyesült Államok részéről mivel a céggel kapcsolatban korábban már felmerült a nevük. A BDPST Csoport válasza szerint nincs tudomásuk arról, hogy szankciók merülnének fel a cég vagy annak tulajdonosa ellen, hangsúlyozva, hogy mindig a hazai és nemzetközi jogszabályok maximális betartásával járnak el.

Ezt megelőzően 2019-ben a The Wall Street Journal jelentése szerint Donald Trump elnöksége alatt felmerült a lehetősége annak, hogy Rogán Antalt, Mészáros Lőrinci és Tiborcz Istvánt is szankciós listára tegyék. Ez a hír visszavetette a cég reputációját, és tovább erősítette a közbeszédet a korrupcióval kapcsolatosan, ami a politikai és gazdasági helyzetet is befolyásolja Magyarországon.

Mindezek fényében érdemes figyelemmel kísérni, hogyan reagál a magyar kormány és a BDPST Csoport ezekre a vádakra, és milyen intézkedéseket tesznek a transzparenciájuk megőrzése érdekében. Az amerikai kormány szankciós politikája ugyanis széleskörű hatással lehet a nemzetközi üzleti kapcsolatokra is.