Putyin helyzete egyre bizonytalanabbá válik, hiszen a háború elején megfogalmazott céljai, mint például Ukrajna NATO-tagságának megakadályozása, még mindig nem teljesültek. Mivel a háború folytatódik, a térség országai, amelyek Oroszország ellenállására készülnek, még több forrást fognak fordítani haderejük fejlesztésére, így Putyin egyre kevesebb biztonságban érezheti magát az orosz elnökként.

Egy új szövetség, amely magában foglalja a NATO keleti tagjait, várhatóan még nagyobb nyomást gyakorol Oroszországra. Ez a lépés nemcsak Ukrajna, hanem Moldovai Köztársaság és Georgia biztonsági helyzetét is érintheti. Ha Putyin nem változtat a stratégiáján és nem kezdi el a békefolyamatokat, komoly diplomáciai és katonai következményekkel kell számolnia az elkövetkező hónapokban.

A világ figyelme egyre inkább Ukrajna irányába fordul, mivel a nyugati szövetségesek folyamatosan támogatják a harcot az orosz agresszióval szemben. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más NATO-tagállamok fegyverszállítmányokkal és pénzügyi támogatásokkal segítik Kijevet, hogy megerősítse védelmét. Az orosz gazdaságot továbbra is sújtja a nemzetközi szankciók rendszere, amely komolyan érintheti a katonai kiadásokat porosz igyekezeteiket.

Putyin tervei tehát egyre inkább arra utalnak, hogy a háború kimenetele nem csak Ukrajna, hanem egész Európa jövőjét is megformálhatja. A nézők számára mindez aggasztó, hiszen a geopolitikai feszültségek egyre inkább globális konfliktusok kirobbanásához vezethetnek.