Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi és migrációs biztosa, megerősítette, hogy a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy teljesíti az Európai Bíróság menekültügyi szabályozásról hozott elmarasztaló ítéletét. A magyar Európa-ügyi miniszter, Bóka János, és az igazságügyi miniszter, Varga Judit is biztosította a biztost, hogy a szükséges lépéseket megteszik az uniós normák betartása érdekében.

A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás 2020-ra nyúlik vissza, amikor az EU bírósága megállapította, hogy a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós előírásoknak. A kormány azóta bezárta a tranzit zónákat, ám ezzel újabb akadályt teremtett a menedékkérők számára, akiknek a kérelmüket most már a Belgrádban vagy Kijevben lévő nagykövetségeken kell benyújtaniuk, illetve Horvátország felé is elindulhatnak. Az EU bírósága a tavalyi évben további jogsértéseket is megállapított.

Johansson hangsúlyozta, hogy ha a magyar kormány valóban megfelel az ígéreteinek, akkor a napi 1 millió eurós büntetés is megszűnik. Jelenleg a büntetések összege már meghaladja a 200 millió eurót, és az Európai Bizottság rendszeresen értesíti a magyar hatóságokat a kirótt összeg alakulásáról.

Bóka János említette, hogy a kormányra vonatkozó jövőbeli terveket Johanssonnal egyeztették, és egy menetrend is kialakult. Két-három havonta újabb tárgyalások várhatóak, amelyek célja, hogy a magyar menekültügyi rendszer és uniós jogszabályok harmonizálása megvalósuljon.

A biztos Budapestre látogat, ahol a magyar, osztrák, bolgár és román kormány képviselőivel találkozik, hogy közösen próbálják megoldani Bulgária és Románia teljes schengeni csatlakozásával kapcsolatos problémákat. Az osztrák ellenzék részleges leszerelése óta már nincs belső határellenőrzés a légiközlekedésben, de a szárazföldi határoknál továbbra is érvényben vannak. Johansson várakozása szerint december végére véglegesen eldőlhet a kérdés.

Johansson elmondta azt is, hogy a magyar munkavállalási kártya orosz és belorusz állampolgárokra való kiterjesztése jelenleg tárgyalás alatt áll. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai üzenetet figyelembe kell venni, amikor a döntéseket hozzák.

Az EU biztosa a közelmúlt eseményeire és az ukrajnai háborúra utalva megjegyezte, hogy a schengeni vízumok kiadásának szigorítása már két évvel ezelőtt elkezdődött, ami szignifikánsan csökkentette az oroszok számára kibocsátott vízumok számát. Az uniós tagállamok, különösen a népszerű turisztikai desztinációknak számító országok, évente még mindig jelentős számú vízumot adnak ki, ez pedig aggodalmakat vetett fel, emiatt a bizottság a további összehangolás szükségességét hangsúlyozta.