A G20-csúcs záró szakaszában Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök sürgette a résztvevőket, hogy gyorsítsák fel nemzeti klímatervük végrehajtását, és 2040-re vagy 2045-re érjék el a klímasemlegességet, ahelyett, hogy a korábbi 2050-es határidőt tartanák.

"Többet és jobban kell tennünk" – hangsúlyozta Lula, felhívva a figyelmet arra, hogy a következő időszak valószínűleg a valaha mért legmelegebb lesz, ahol egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak az árvizek és aszályok.

"Ne vesztegessük az időt!" – tette hozzá, sürgetve, hogy a G20-as vezetők közös nyilatkozatot fogadjanak el, amely biztosítja a klímaváltozásról szóló konszenzust. Ezzel felbosszantott több európai országot, amelyek erőteljesebb megfogalmazást akartak az ukrajnai háború eszkalálódásáról.

A közös nyilatkozat a klímatámogatás gyors és jelentős növelését követelte a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében. A G20-as országok kulcsszerepet játszanak a globális felmelegedésre adott válaszban, hiszen a világgazdaság 85%-át és a klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátás több mint háromnegyedét teszik ki.

A dokumentumban sürgették a COP29-en tárgyaló feleket, hogy állapodjanak meg egy új pénzügyi célkitűzésben a gazdagabb nemzetek által a szegényebb fejlődő országok számára nyújtandó klímafinanszírozás keretében, ami a klímamegbeszélések legvitásabb pontja.

Lula arra kérte a fejlődő országokat, hogy szélesítsék klímatervüket, és kezeljék a globális felmelegedést okozó összes károsanyag-kibocsátást, nemcsak a különböző szektorokból származókat. Joe Biden amerikai elnök hozzátette, hogy a fejlődő országoknak "eléggé tűzerőre és tőkehozzáférésre" van szükségük a klímaváltozás lassításához és országuk védelméhez az annak hatásaival szemben.

"Tartsuk meg a hitünket és folytassuk! Ez az emberiség legnagyobb egzisztenciális fenyegetése" – mondta Biden.

A találkozón Lula egy új tanács létrehozását javasolta az ENSZ-ben a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának felgyorsítása érdekében, és kritizálta a fejlett országokat, amiért nem teljesítették a 2020-ig évi 100 milliárd dollár klímatámogatást a fejlődő országoknak.

A G20-as találkozón a Nyugat és a feltörekvő déli országok közötti szakadék a háború következtében még mélyebbé vált. Lula mindent megtett a konfliktus elkerülése érdekében, de a feszültség így is átszőtte a tárgyalásokat.

A riói G20-csúcs első napján Lavrov orosz külügyminiszter is részt vett, azonban Moszkva Ukrajna elleni inváziója miatt sok vezető elkerülte a közös megjelenést vele. A brazil elnökség trükkhöz folyamodott: a hivatalos G20-as események helyett az Éhség elleni Szövetség nevű rendezvényre hívták meg őket, amely Lula egyik prioritása.

Emmanuel Macron francia elnök kezet fogott Lavrovval, de nem folytattak beszélgetést. Később Joe Biden részvételével készült egy második fotó, miután az amerikai elnök az előző napon nem vett részt.

Lula elnök mindent megpróbált, hogy elkerülje az Ukrajnával kapcsolatos vitát, ezzel próbálta elkerülni a napról napra növekvő szakadék tovább mélyülését a Nyugat és a feltörekvő dél államai között.