A hirado.hu legfrissebb cikkében egy belga és egy magyar diszkontlánc boltjában hasonlítják össze a legolcsóbb alapvető élelmiszerek árait. A cikk bemutatja, hogy a magyar ‘meglepetés-infláció’ hatása hogyan viszonyul a brüsszeli árképzéshez, és kiemeli a lakosság pénztárcáját figyelmen kívül hagyó brüsszeli árakat. A cikk készítői sok ország közül választhattak, de végül Brüsszelre esett a választásuk, mert szerintük ‘az Európai Unió központja a legjobb terep’ az összehasonlításhoz.

A cikkből az derül ki, amit már sokan sejtettek: a legtöbb termék drágább Brüsszelben, amelyet a cikk ‘buboréknak’ nevez, különösen az élelmiszerek, mint például az édességek és a hús esetében. Például a csirkehús kilója közel kétszer annyiba kerül, mint Magyarországon, viszont a liszt, kristálycukor és vaj ára is bőven 30%-kal drágább a belga boltokban, mint a magyar üzletek polcain.

De miért vált most ennyire fontossá a magyar élelmiszer-infláció kérdése a közmédia számára, amikor a két évvel ezelőtti drámai inflációt nem vizsgálták ennyire részletesen? Valószínű, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok ellen tervezett hatósági fellépés alátámasztására van szükség.

A cikk továbbá megemlíti, hogy sem az európai statisztikák, sem a bevásárlási tapasztalatok nem támasztják alá, hogy Magyarországon kedvezőtlenebb lenne az élelmiszer ára, mint Nyugat-Európában.

Egy fontos részlet azonban kimaradt a cikkből: nem említik, mekkora összegből lehet megvásárolni a hasonló áron kínált termékeket a két országban. Az Eurostat által közölt medián kereset szerint 2023-ra Belgiumban évente 28,997 euró, míg Magyarországon 7,428 euró volt. Ez a különbség pedig azt jelenti, hogy Belgiumban a lakosság szinte négyszer annyit keres, mint Magyarországon,

ami egészen más megvilágításba helyezi a nyújtott ‘szerencsére’ hasonló árakat és a kétszer annyiba kerülő csirkehúst is. Míg Belgiumban egy átlagos vásárló 30-40 eurót költhet egy heti bevásárlásra, Magyarországon ezt az összeget 10-15 euróra is le lehet szorítani, ami jelentősen különbözik a két ország pénzügyi valóságaitól. Fontos figyelembe venni, hogy míg az árak különböznek, a vásárlóerő is radikálisan eltér az egyes országok között.