A tavalyi év komoly kihívásokkal nézett szembe a magyarországi tűrhető vállalkozások számára. Az előrejelzések szerint a GDP növekedése várhatóan 1% alatt marad, ami a lezárások és gazdasági vontatott növekedés mellett más tényezőktől is függ, mint például az uniós források elmaradása és a magas kamatkörnyezet. Az ilyen körülmények között a cégek kilátásai egyre borongósabbá váltak, és a gazdasági bizonytalanság miatt kevesebb új cég indult. Az Opten adatai révén kiderült, hogy 2024-re a működő vállalkozások száma 505,7 ezerre csökkent, ez 2,2%-os visszaesést jelent a tavalyi évhez képest.

Különösen a feldolgozóipart (2,8%-os csökkenés), valamint az építőipart (3%-os csökkenés) érintette súlyosan a csődök hulláma, de a kereskedelem is jelentős veszteségeket szenvedett el - több mint 3 ezer vállalat tűnt el a piacon.

A cégalapítások számának csökkenése aggasztó jelenség: 2024-ben több mint 24 ezer új vállalkozás indult, ami közel 10%-os csökkenést jelent a 2023-as évhez képest. Ezzel párhuzamosan a vállalatbezárások is aggasztóan magasak maradtak, 35 ezer megbukott vállalatot regisztráltak, ami biztosítja a fizetésképtelenség növekvő trendjét.

Mint pozitívum, a kényszertörlés miatt megszüntetett cégek száma csökkent, és 2024-ben közel 6 ezer alá esett, a 2023-as 8 ezres értékhez képest. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozói környezet valamelyest stabilizálódott. Ugyanakkor a végelszámolás alatt álló cégek száma csökkent, míg 2023-ban 19 ezer cég került a rendezett befejezés közelébe, 2024-ben ez a szám 10 ezerre mérséklődött.

A felszámolási eljárások száma azonban továbbra is magas, meghaladva a 15 ezret, ami országosan 3%-os arányt képvisel, bár ez enyhe csökkenést mutat a tavalyi 4%-hoz képest. A legnagyobb veszteségeket az építőipar, kereskedelem és a feldolgozóipar szenvedi el a jövőben.

A gazdasági terhelés így is jelentős kihívások elé állítja a magyar cégeket a közeljövőben, ami még a kényszertörlési eljárások számának emelkedése mellett is megfigyelhető. Az iparág elemzője, Alföldi Csaba hangsúlyozta, hogy a cégtrendek kettős képet mutatnak, a cégmegszűnés folyamatai és a működő vállalkozások számának csökkenése rámutat arra, hogy a gazdasági környezet még mindig komoly kihívásokkal bír.

Ráadásul a Cégfluktuációs Index (CFI) 2024-re vonatkozó értéke 12,93%-ra csökkent, ami 0,76%-kal alacsonyabb a 2023-as értéknél. A legnagyobb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék produkálták, míg a legkevesebb fluktuációt Veszprém, Vas és Zala vármegyék könyvelhették el.

A jövőbeli kilátások még így is borongósak, figyelembe kell venni a gazdasági helyzet további romlását, mely nemcsak a vállalkozások számának csökkenésével, hanem a munkahelyek elvesztésével is együtt járhat. Érdemes tehát figyelemmel kísérni a következő hónapok gazdasági fejleményeit, mert ezek a trendek nemcsak a vállalkozásokra, hanem a munkavállalókra is jelentős hatással lehetnek.