Brutális hőség vár ránk 2023-ban

Idén 13. éve emelkedik meg a globális hőmérséklet az iparosodás előtti szintekhez képest egymás után, és e jelenséget a Klímapolitikai Intézet legfrissebb elemzései is megerősítik.

A legutóbbi esztendő meteorológiai és klimatológiai szempontból rendkívül szélsőséges volt, nemcsak globális szinten, hanem Európában és Magyarországon is. Elmondható, hogy a tűzijátékok mellett, amit a nyár hozott, az időjárás is komoly kihívások elé állít minket.

A modellek alapján a globális átlaghőmérséklet várhatóan 2025-re 1,29 és 1,59 fok közötti emelkedést mutat az iparosodás előtti időszak átlagához képest. Megdöbbentő módon ez a helyzet nemcsak a legmelegebb nyarak számát növeli, hanem fenyegetést is jelent az ökoszisztémák és a mezőgazdasági termelés számára.

Tavaly a híres El Niño jelenség dominált, míg idén a Csendes-óceán térségében egy rövid életű La Niña fázis várható. Ez a változás hozzájárulhat ahhoz, hogy 2023 melegebb, de a tavalyinál valamivel visszafogottabb évet hozzon. Ám aggasztó, hogy 2025 minden valószínűség szerint nemcsak az európai átlagnál, hanem az elmúlt 120 év legmelegebb évei között is szerepelni fog.

Az elemzés rávilágít arra, hogy a légkörben megvalósult rekordmennyiségű üvegházhatású gázok koncentrációja mellett az éghajlati rendszer egy kritikus átállási pontra jutott. Ezek a folyamatok, amelyek az emberi tevékenység következményeiként indultak el, már nem képesek visszafordulni, csak súlyosbítani a klímaváltozás következményeit.

A kutatások alapján a modellezés eredményei szerint 2025-ben 45-48% eséllyel átlépjük az éves globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fokos küszöbét, amit a párizsi klímaegyezmény is meghatározott. Ezen tények fényében elkerülhetetlen, hogy mindannyian foglalkozzunk a klímaváltozással és felelősen cselekedjünk, hiszen a jövőnk forog kockán.