A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatása rávilágít, hogy a vállalkozások egy főre jutó személyi költségei drámai eltéréseket mutatnak Magyarország különböző megyéiben. Budapest kivételével mindössze három megye van, ahol a költségek meghaladják az 500 ezer forintot, míg tizennégy megyében átlagosan félmillió forint alatti összegeket költenek a cégek munkavállalóikra.

Budapesten a vállalkozások éves szinten 8,2 millió forintot költenek egy alkalmazottra, ez havi szinten 683 ezer forintot jelent. Ez a szám messze felülmúlja a vidéki megyék költségeit, ahol például Békésben és Nógrádban mindössze 325 ezer, illetve 333 ezer forinttal gazdálkodnak a munkáltatók. Ilyen aránybeli különbségek sokkal jobban reflektálnak a gazdasági egyenlőtlenségekre a gazdag és szegény területek között.

A kimutatások szerint a személyi költségek miközben eltérőek, a hozzáadott érték terén a különbségek még drámaibbak. Budapesti cégek esetében egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték 18,2 millió forint, míg Békés, Nógrád és Tolna megyékben ez az összeg csak 6,7-6,8 millió forint körül mozog. Budapest itt nemcsak a költségek, hanem a teremtett értékek terén is kiemelkedő szereplőként van jelen.

Az autógyárak, mint a Suzuki és az Audi, kulcsszerepet játszanak a gazdaság ezen területén. Az említett megyékben az autóipar a legnagyobb bevételt generáló szektor, Komárom-Esztergom megye pedig 75,3%-kal a legnagyobb mértékben függ a külföldi tulajdonú cégektől az összes árbevételben. Az Audi például a harmadik legnagyobb bevétellel rendelkező vállalat Magyarországon, 3.848 milliárd forint árbevétellel.

Bárcsak minden megye élvezhetné az autógyártás előnyeit, de ez nem így van. Míg Bács-Kiskunban a Mercedes megjelenésével az iparág arányai jelentősen nőttek, addig más régiókban az infrastruktúra hiánya és a kisebb helyi vállalkozások miatt a gazdasági növekedés nem tapasztalható. Zala megyében például az öt legnagyobb cég mindössze 10,7%-át képviseli az összes árbevételnek, míg Budapesten és Pest megyében az 500 legnagyobb cég 60%-a található.

Az árbevétel koncentrációja is egy újabb figyelemfelkeltő mutató: Heves, Borsod és Győr-Moson-Sopron megyékben az öt legnagyobb cég a teljes árbevétel 40%-át is elérheti, amit Budapesthez képest sokkal kedvezőtlenebb eloszlás jellemez. Az iparágak közül a járműipar a legnagyobb árbevételt hozó szektorrá vált, megelőzve a számítógépgyártást és az energiasektort.

Ezek az eltérések figyelembevételével érdemes lenne a gazdaságfejlesztési stratégiát újragondolni, hogy a vidéki területeken is létrejöjjön hasonló gazdasági fellendülés, mint ami Budapest és a bővülő autóipari központok körül tapasztalható.