A világ labdarúgásában kulcsszereplő Kubala László és Alfredo Di Stéfano pályafutásain keresztül betekintést nyerhetünk abba, hogy mennyire megváltozott a futballszemlélet az évek során. Kubala a Barcelona legendás játékosa volt, míg Di Stéfano kétszeres aranylabdás és a Real Madrid ikonjának számít, de egyikük sem szerepelt világbajnokságon, ami jól tükrözi a korabeli helyzetet.

A nemzetközi labdarúgás globalizációja a 90-es években hatalmas változásokat hozott, sok tehetséges játékos választotta a születési országától eltérő válogatottat. Németországban a 2014-es világbajnoki cím után a német labdarúgás súlyos válságba került, hiszen a 2018-as és 2022-es világbajnokságon is csúfosan szerepeltek, kiesve a csoportkörből.

A helyzet egyre aggasztóbbá vált, mivel a válogatott gerincét korábban migráns családokból származó játékosok adták, mint például Mesut Özil vagy Jerome Boateng. Az utóbbi évek német utánpótlás csapatai viszont rendre sikereket értek el, hiszen az U21-esek és az U17-esek is megnyerték a kontinens trófeáit. Az U17-es döntőben például a franciákat győzték le, amivel magasra tették a mércét.

A közelmúltban Dárdai Bence, Dárdai Pál fia, is választotta Magyarországot, ami felhívta a figyelmet arra, hogy a németek technikás játékosai egyre inkább a saját gyökereikhez térnek vissza, és más színekben is akarják megmérettetni magukat. Ezt a döntését a német sajtó is felfigyelte, ahol különböző nézőpontok vetődtek fel a helyzettel kapcsolatban.

Bár sokan a német labdarúgás hanyatlását a sportág körüli politikai és társadalmi helyzetre fogják, a valóság az, hogy a fiatal tehetségek egyre inkább más országokat választanak, ahol a játék iránti szenvedély és a lehetőségek még vonzóbbak. Néhány tehetség, mint Kenan Yildiz vagy Ibrahim Maza, a nem német válogatottat választva próbálják megvalósítani álmaikat.

Németország tehát egy rendkívül fontos keresztúton áll: ha a közeljövőben nem tudják kihasználni az új generációs játékosok érdemeit, előfordulhat, hogy tovább nő a kivándorlás, és a német válogatott még több tehetséget veszít el. A 2026-os világbajnokság lesz az, ahol végleg eldőlhet, hogy vissza tudják-e nyerni a fiatalok bizalmát, vagy a kisebb csapatok újra reflektorfénybe kerülnek, új kihívások elé állítva a német futballt.