Az ukrajnai konfliktus továbbra is képes megosztani a világot, és a megoldás keresése továbbra is éles vitákat vált ki. Az orosz katonai agresszió hátterében Oroszország azon törekvése áll, hogy egy tehetetlen ukrán kormány alatt irányítsa az országot, ahogyan az a II. világháború idején történt Franciaországban. Az ottani Vichy-rezsim is a német parancsokat követte, miközben az ország valódi sorsa csak szenvedést hozott.

A helyzet Ukrajna esetében is hasonlóan súlyos. A brutalitás, amit az orosz erők Béla környékén és más civil területeken elkövettek, nemcsak az ukránok hitét rombolja a béke lehetőségében, hanem a nemzeti identitásuk megszilárdulását is eredményezi. Az ukránok tapasztalataik következtében nem hajlandóak feladni a függetlenségükért vívott harcot.

A megoldás egyik lehetséges modellje a német és dél-koreai példa, amely bemutatja, hogy a de facto határok elfogadása és az ehhez kapcsolódó biztonsági garanciák milyen szerepet játszhatnak a stabilitás fenntartásában. Ukrajnának is sürgősen szüksége van erre a típusú nemzetközi támogatásra. Az ukrán határhelyzet stabilizálása érdekében a NATO-tagság vagy jelentős nyugati katonai erők telepítése a legjobb megoldás lehet.

A francia kormány már 2024 februárja óta hangsúlyozza az ehhez hasonló megoldások fontosságát, ami az európai vezetők közötti megbeszéléseken is hangsúlyt kapott. Miközben az új amerikai kormányzat igyekszik Európát ösztönözni, hogy tegyen többet saját biztonságának érdekében, több európai állam már komolyan fontolóra vette a javaslatokat.

Nagyon fontos, hogy Európa elkerülje a látszatbékét, amely újabb háborúhoz vezethet. Az 2014 óta érvényes minszki megállapodások utáni tűzszünetek csupán időt nyújtanának Oroszországnak, hogy újra fegyverkezzen. Az ukránok és a NATO világossá tették, hogy ez a forgatókönyv elfogadhatatlan.

Ha a helyzet nem javul a következő hónapokban és években, Európa egy új kihívással nézhet szembe, amely a NATO szolidaritását is próbára teheti. Az orosz hibrid hadviselés már tapasztalt határtalanokkal is reagálhat. Abban az esetben, ha az ukránok nem kapják meg a szükséges támogatást, a felmerülhető konfliktusok esetleg más szomszédos országokat, így a Balti államokat és Lengyelországot is érinthetik.

A geopolitikai feszültség amely kihatással van az európai biztonságra, nemcsak a katonai, de a gazdasági stabilitás kérdéseit is magában foglalja. Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett, hogy egyesített orosz-ukrán haderő esetén a veszélyek növekednének. Az európai országoknak tudatosítaniuk kell, hogy a közeljövőben a folyamatos elkötelezettség az egyetlen alternatíva, amely elkerülheti a háború kitörését.

Ha a helyzet nem változik, a közép- és észak-európai országok is veszélybe kerülhetnek, az európai közvéleménynek időszerűen kell reagálnia. Az ezzel járó és egyre fokozódó bizonytalanság már most is érezhető.