Cserhalmi György, a neves színész, ritkán beszél magánéletéről, ám most őszintén osztotta meg felesége, Erzsébet elvesztésével kapcsolatos fájdalmát és a saját betegségét is a Blikknek adott interjújában. A beszélgetés során elmondta, hogy felesége daganatának diagnózisa után szinte minden idejét az ápolásának szentelte: „Egy éven át semmit nem csináltam, csak őt ápoltam.” A színész elárulta, hogy Erzsébet halála, amely már kilenc éve történt, a mai napig fájó sebként ott él benne.

A legmeghatóbb pillanatot a következőképpen idézte fel: „Mielőtt Erzsi elment, éjszaka fogtam a kezét, és azt mondta nekem: ‘maradj, mert rád még szükség van.’” Ez a megjegyzés a színész lelkében mély nyomot hagyott.

Cserhalmi elmondta, hogy felesége március 14-én hajnalban, fél öt körül hunyt el, miután nyelvcsőrákban szenvedett, ami gyorsan elterjedt a szervezetében. Bár az időszak tragikus volt, a színész egy különös szépséget is felfedezett a helyzetben: „A Kék golyóban feküdt a nyolcas pavilon harmadik emeletén, szemben velem Esterházy Péter. Amikor mentem hozzá, Péter azt mondta: mindjárt összeköltözöm a feleségeddel. Nevettem, mert ő már nem a szobájára, hanem a másvilágra gondolt.”

Egy másik érdekes részlet, hogy Cserhalmi saját magáról is elmondta, hogy később ő is rákos lett, és úgy érezte, mintha választ kapott volna a sorsát illetően. Megosztotta, hogy rendkívül kíváncsi volt, hogyan tudták mások ennyire elegánsan végigcsinálni a betegség megpróbáltatásait. A megpróbáltatások kemoterápiát és súlyos műtéteket követtek, de végül sikerült felépülnie. „Ebből nem illik életben maradni, de odafent máshogy döntöttek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy jelenleg jól van, és orvosa utoljára így nyilatkozott az állapotáról: „Pimasz módon nagyon szép ez a vérkép.”

Cserhalmi György története rávilágít arra, hogy a szeretet és a fájdalom, valamint a remény és a harc hogyan fonódik össze életünk legnehezebb pillanataiban, és hogy a művészet ereje nemcsak a színpadon, hanem a magánélet megpróbáltatásaiban is megnyilvánul.