Az agrárszektor digitalizációjának kérdése napjaink egyik legforróbb témája, és a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián elhangzottak szerint küszöbön áll a forradalmi változás. A precíziós mezőgazdaság 3.0-ás szintje már elérhető, a 4.0-ás „okos” megoldások pedig egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. De miért áll a magyar mezőgazdaság a robotos megoldások 5.0-ás szintjénél?

Kóté László, a Delta Systems Kft. operatív és marketing vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizáció elengedhetetlen az agráriumban, mint ahogy a mesterséges intelligencia, az IoT és a drónok integrációja is egyre erősebb kihívásokat és lehetőségeket jelent. Azonban ezeket az adatokat hatékonyan kell feldolgozni ahhoz, hogy valóban hasznos információkká váljanak.

Jelenleg a legnagyobb probléma a hófehér papíron heverő nemzeti adatrendszerek hiánya. Kóté elmondta, hogy a jövő egyik központi kérdése, hogyan lehet ezeket a gyűjtött adatokat biztonságosan tárolni és elemezni. 2025-re a Delta Systems Kft. tervez egy saját felhőszolgáltatást indítani, ami új lehetőségeket nyithat az adatok kezelésében.

A digitalizációs fejlesztések terén Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője a mezőgazdasági monitoring drónok és robotok elterjedéséről beszélt. Eredményeik megerősítik, hogy a precíziós gazdálkodás területén az automatizálás már most megkerülhetetlen. Az elmúlt negyven évben a szélsőséges időjárási események miatt a gazdák mérhetetlen kihívásokkal néznek szembe, így egyre inkább szükség van a fenntartható digitalizációra.

Szabó Levente, a 4iG Group projektigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban a hatékonyság növelése érdekében egy egységes, állami szintű adatrendszer kialakítása szükséges. A technológiák közötti hatékony kommunikáció lehetőségei kulcsszerepet játszanak a digitalizált mezőgazdaság jövőjében.

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Stündl László arra figyelmeztetett, hogy a gazdák nyitottsága és a folyamatos önképzés elengedhetetlen a digitális átállás során. A robotizáció és a mesterséges intelligencia bevezetése a mezőgazdaságban nem csupán technológiai kérdés, hanem jelentős változást igényel a humán erőforrások terén is.

Mindezen kihívások mellett a szakemberek egyetértenek abban, hogy ha a mezőgazdasági vállalkozások nem fogadják el az új technológiai trendeket, akkor komoly hátrányba kerülhetnek a versenytársaikhoz képest. Magyarország még mindig sok területen le van maradva, de ha gyorsabban reagálunk az újításokra és a digitális átállásra, akkor megőrizzük versenyképességünket az egyre inkább digitalizálódó élelmiszeriparban.

A munka folytatódik, és a jövő agráriumának alappillére a digitalizációra való készség és a folyamatos fejlődés. Bár a technológiai háttér adott, a megfelelő tudás és nyitottság hiányában a forradalom elkerülhetetlenül elkerüli a magyar mezőgazdaságot.