2024-re az EU-ba érkező orosz vezetékes földgáz importja 32 milliárd köbméterre nő, ami 13%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A Reuters adatai szerint a mennyiség jelentős része, 15 milliárd köbméter, Ukrajnán keresztül, míg 17 milliárd Törökországon keresztül érkezett.

Magyarország kulcsszerepe a gáztranszportban

Az elemzések rámutatnak, hogy míg a hosszú távú magyar-orosz szerződés 3,5 milliárd köbmétert ír elő, addig hazánkba a déli útvonalakon több mint kétszer annyi gáz érkezett, összesen 7,8 milliárd köbméter az idei időszakban. A többlet nagy része más vásárlók megrendeléseihez köthető, akik a viszonylag olcsó orosz gázt Magyarországon keresztül irányították Szlovákiába és Ukrajnába.

Európai adatok szerint az RBK a Török Áramlaton keresztül történő rekordszintű orosz gázexportot említette.

A feszültségek növekedése

Decemberre a napi átlagos uniós gázimport 91,3 millió köbméterre emelkedett, ami hét százalékkal több a tavalyi értékhez képest. A Gazprom európai exportja jelentősen csökkent az elmúlt években: míg 2022-ben 63,8 milliárd köbmétert szállítottak, 2023-ban csupán 28,3 milliárd köbméterre csökkent a mennyiség. Az idei 32 milliárd köbméter még mindig messze elmarad a 2018-2019-es 175-180 milliárd köbméteres csúcstól.

Gázvita Ukrajna és Szlovákia között

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke december 19-én tárgyaltak arról, hogyan folytathatják az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást 2024 után. Fico jelezte, hogy ha Kijev nem engedélyezi a gáztraniztot, Szlovákia visszavágó intézkedéseket fontolgat, beleértve akár a gázellátás leállítását is.

Fico a Facebookon közzétett videóban megerősítette, hogy január 1-je után újraértékelik a szituációt, és lehetőség szerint válaszlépéseket terveznek Ukrajna irányába. Hangsúlyozta, hogy az orosz gáz alternatív útvonalakon történő szállítása jelentős többletköltségekkel járna Szlovákia számára, ami az EU versenyképességét is sértheti, becslése szerint a tagállamoknak 120 milliárd eurós költségekkel kellene szembenézniük a következő két évben.

Ez a diplomáciai feszültség nemcsak a két ország viszonyát terheli, hanem az egész Európai Unió energiaellátásának stabilitását is érzékenyen érintheti. Kérdéses, hogy milyen következményekkel járhat a regionális kapcsolatokra és a közszolgáltatásokra nézve, ha a különböző államok nem tudnak közösen megoldani ezeket a problémákat.