Németország, mint az Európai Unió legnagyobb gazdasága, 2028-tól évente legalább 80-90 milliárd eurós védelmi költségvetésre készül, hogy válaszoljon a folyamatosan romló biztonsági helyzetre, amelyet Oroszország agresszív politikája idéz elő. A német védelmi miniszter, Boris Pistorius hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet megköveteli a költségek drasztikus növelését, hogy az ország képes legyen megvédeni magát Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetséges támadásaival szemben.

Pistorius szerint a német politikai döntéshozók téves gondolkodásban vannak, ha a költségvetési hiányokra összpontosítanak, miközben a fegyverkezés lehetősége veszélybe kerül. "Most nem az adósságfékekkel kell foglalkoznunk, hanem a védelem fokozásával," mondta. Kiemelte, hogy a német hadsereg készen állna Ukrajna támogatására is, ha a jövőben a nemzetközi közösségnek foglalkoznia kellene a béke fenntartásával a háború sújtotta országban.

Mint a legnagyobb NATO-ország és gazdasági hatalom, Németország nem maradhat passzív, miközben a globális feszültségek növekednek. Pistorius hangsúlyozta, hogy amíg a harcok folyamatban vannak, nem elképzelhető, hogy Berlin katonákat küldjön Ukrajnába. Ugyanakkor a NATO tagországainak együtt kellene működniük, hogy megerősítsék védelmi kiadásaikat, és támogassák Ukrajna biztonságát.

A német hadsereg modernizálása és a védelmi költségek növelése tehát nem csupán a német biztonságot, hanem az egész EU és NATO stabilitását is érinti. A kérdés az, hogy ez a drasztikus lépés elég lesz-e ahhoz, hogy megállítsa az orosz terjeszkedést, és megvédje a demokráciákat Európában, vagy újabb feszültségeket szül a térségben. Készen állunk a következő lépésre? Az idő velünk van, de vajon elég gyorsan cselekszünk?