Orbán Viktor 2024 végén úgy nyilatkozott, hogy konzultált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, akinek szándéka volt, hogy az alkalmazható vendégmunkások számát a tavalyi 65 ezer helyett csökkentse 35 ezerre. A miniszter azzal indokolta a döntést, hogy Magyarország területén számos ipari beruházás van folyamatban, és a schengeni térség kihasználásával több ezer potenciális munkaerő érhető el az országban, akik jelenleg belső zárványokban élnek. Orbán Viktor megjegyezte, hogy a Magyarországon betöltetlen állások jelentős részét magyar munkavállalók is el tudnák látni.

Miközben a munkaerőhiány csökkent a közelmúltban, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány prognózisa szerint a szakképzett munkaerő iránti kereslet továbbra is magas lesz, különösen az új nagy gyárak megnyitásával (BMW, CATL, BYD). Tavaly októberben a 15-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma közel 4,7 millió fő volt, a foglalkoztatottsági ráta 65,1%-on állt. Az Oeconomus szerint a munkanélküliek száma nőtt, októberben 219 ezren kerestek aktívan állást, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5% volt.

Az utóbbi évek gazdasági környezete, mint a magas infláció és a megélhetési költségek emelkedése, sokakat arra kényszerített, hogy a munkakeresést kezdjék meg, így a munkanélküliek aránya is emelkedett. A szakértők szerint a munkaerőhiány elsődleges okai között szerepel a társadalom elöregedése és a meghatározó ágazatokban tapasztalható szakképzett munkaerő hiánya. Ez összefügg a fiatalok alacsony számával a munkaerőpiacon, miközben a nyugdíjba vonuló, idősebb generációk létszáma nő.

Ezek a tényezők egyaránt mutatják, hogy a munkaerőpiacon nagy szükség van a külföldi munkaerő bevonására, azonban a magyar kormány a legalsó jövedelmi kategóriában dolgozó külföldiek kiszorítását célozza. Pásztor Szabolcs, az Economx kutatási igazgatója szerint a kormányzati intézkedés mögött rejlő kockázatok arra utalnak, hogy a helyi munkaerőpiaci szereplők érdekeinek megvédésére van szükség.

Ezután a munkaerőpiac elemzéséhez számos részletet kell figyelembe venni, mint a versenyképes fizetéseket, vonzó munkakörülményeket és kiszámítható munkafeltételeket. Az Eurostat adatai alapján 2023-ban Magyarország az európai országok között nem áll jól a munkaerőpiaci átlagbér szempontjából. A lista alján Bulgária, majd Magyarország (16 895 euró) szerepel, ami azt jelzi, hogy jelentős versenyképességi hátrányunk van más országokhoz képest.

Az Oeconomus jelentése szerint fontos lenne a bérfejlesztés, hogy a magyar munkaerőpiacon valóban vonzóbb legyen a munkavállalók számára. Ha Magyarország versenyképes munkakörülményeket tudna kínálni, akkor több külföldi munkavállalót vonzhatna, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt. Az ázsiai vendégmunkások kizárása tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontokat is érinthet.

Összességében kijelenthető, hogy a munkaerőpiacon való mozgás nemcsak a bér és a munkakörülmények kérdése, hanem a szociális és biztonsági szempontok is nagy szerepet játszanak, amelyek megfontolásai fontosak lehetnek a jövőbeli döntések alakításában.