Bevezetés

A közelmúltban Donald Trump és a panamai elnök között feszültség alakult ki a Panama-csatorna körül. A panamai elnök, Laurentino Cortizo, határozottan kijelentette, hogy a csatorna és környező területei kizárólag Panama tulajdonát képezik, és követelte a nemzetközi tiszteletet.

Cortizo álláspontja

Cortizo elutasította, hogy Kína befolyással lenne a csatorna működtetésére, hangsúlyozva, hogy Panama tiszteletben tartja más országokat, de elvárja a kölcsönös tiszteletet is. A panamai elnök védelmébe vette a Panama által kivetett használati díjakat, mondván, hogy azok nem random módon állapítják meg.

Trump reakciója

Trump ezzel szemben a Truth Social platformon nevetségesnek nevezte a kért díjakat, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok rendkívüli nagylelkűséggel viseltetett Panama iránt. Óvott attól is, hogy a csatorna „rossz kezekbe” kerüljön, utalva a lehetséges kínai befolyásra.

Politikai háttér

Fontos megjegyezni, hogy a Panama-csatornára vonatkozó politikai feszültségek nem új keletűek. A csatornát az Egyesült Államok építette meg a 20. század elején, és hosszú évtizedeken át az amerikai szövetségi kormány ellenőrzése alatt állt. Az 1977-ben aláírt Panama-csatorna-szerződés értelmében a csatorna 1999-ben került át teljes mértékben Panama fennhatósága alá, amely biztosította az Egyesült Államok számára a fontos hajózási útvonalhoz való szabad hozzáférést.

McKinley-hegy visszaállítása

Trump ezen kívül bejelentette, hogy kezdeményezi az Egyesült Államok legmagasabb csúcsának, a jelenleg Denali-hegynek nevezett hegynek a McKinley-hegyre való visszaállítását. Az elnevezés William McKinley, 25. amerikai elnökről származik, akit 1901-ben meggyilkoltak, és akinek elnöksége alatt az Egyesült Államok kormányának érdekeltségei kapcsolódtak a Panama-csatornához.

Összegzés

Az események feszültsége tovább fokozza a hagyományos amerikai-panamai kapcsolatokat, amelyeket évtizedek óta erős politikai és gazdasági érdekek fűznek össze.