Az öregedő népesség, a környezetszennyezés, a járványok és a digitalizáció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte, így Magyarországon is drámai módon megnőtt a neurológiai betegségekben szenvedők száma. Prof. Dr. Dóci Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa és az MTA tagja, a HVG-nek nyilatkozva elmondta, hogy míg a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére összpontosít a figyelem, az idegrendszeri betegség érintettjeinek száma már jóval magasabb. A professzor a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) szakmai vezetőjeként dolgozik az olyan neurológiai betegségek, mint a stroke, epilepszia és Parkinson-kór kezelésének javításán.

Egy 2021-es átfogó felmérés adatai szerint 1990 és 2021 között a neurológiai betegségek miatti egészséges évek elvesztésének globális száma 18%-kal nőtt, 375 millióról 443 millióra emelkedve. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján több mint három milliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségben, ami rendkívül aggasztó szám.

Ez a helyzet óriási társadalmi és anyagi terhet jelent. Anders Gustavsson svéd orvos 2011-es tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy a neurológiai betegségek kezelése 2010-ben Európában 798 milliárd euróba került. A kardiovaszkuláris és rákos megbetegedések kezelésére fordított költségek összehasonlításakor kiderül, hogy a neurológiai betegségekre fordított összeg szinte eltörpül a köztudatban jobban ismert betegségek költségeihez képest. Az Európai Unióban a szív- és érrendszeri betegségekre évente 192 milliárd eurót költöttek, míg a rákos megbetegedések kezelési költsége 150-250 milliárd euró közé tehető, a nem idegrendszeri betegségek összköltsége pedig 500 milliárd euróra rúg.

A neurológiai problémák tehát nem csak az érintettek életét nehezítik meg, hanem a társadalom egészére is nagy hatással vannak. A kutatás és a fejlesztéseken való további fókuszálás elengedhetetlen, hogy ezen betegségcsoportok kezelésében fejlődhessünk.